Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.

3^f ták tisztázni - s legtöbbször nem is eredménytelenül - úrbéri kötöttségeik jellegét és mértékét. Mezővárbs és uradalom e perekben használt érvei 1848 után mintha felcserélődtek volna. Az úrbéres jelleg bizonyitása ui. ekkor előnyössé vált a mezővárosok lakói számára. A mezővárosi polgárság küzdelme túlmutat a feudalizmus korának osztályharcain. - Nem sokkal a kiegyezés előtt, 1861-ben jött létre e kérdésekben egyesség Kaposvár mezővárosa és az Esterházy-uradalom között. x Az elsőnapi tanácskozások végeztével, a konferencia szinhelyéül szolgáló Városháza melletti moziban a résztvevőknek levetítették azt a szines dokumentumfilmet, amelyet a város' centenáriuma alkalmából kés'zitettek s amely, legalábbis részben, pompás illusztrációul szolgált az előadásokban hallottakhoz. Délután a meghívottak közül többen megtekintették a zselicszentjakabi monostor ásatásait és rekonstrukciós munkálatait. A délután kiemelkedő eseménye a Bakay Kornél múzeumigazgató által a Rippl Rónai Múzeumban rendezett kiállitás megtekintése volt. A kiállitást, amelynek forgatókönyvét Tóth Tibor levéltáros irta és Kanyar József levéltári igazgató lektorálta, Gerevich László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Utána a Városi Tanács a Városháza egyik termében állófogadást adott. Ezen, majd a vacsora utáni megbeszélésen kerültek szóba Kaposvár megirásra váró történetének problémái.. x A konferencia második napján, március 31-én Vörös Károly kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta a vitaindító előadást "Városfejlődés Magyarországon a dualizmus korában" cimen. Előadása első felében a dualizmuskori, magyar városfejlődés főbb vonásait vázolta fel. Utalt arra, hogy a magyar gazdaság és társadalom, tulajdonképpen a szabadságharc leverésétől a Monarchia összeomlásáig, rohamos gyorsasággal ment át a feudális viszonyok felszámolásától a szabad versenyes, klasszikus kapitalizmuson át a tőkés viszonyok fejlődésének főbb fokozatain egészen a századeleji monopolkapitalizmusig. Magyarország népességének 1869-ben még csak 13»Ő, 1910-ben, tehát a fentebb emiitett fejlődés végén, már 19%-a volt városlakó. A kapitalista fejlődés során a városnak nagy területeket intenzivebben kihasználó, központi, gazdasági, kulturális, adminisztratív tevékenysége növekszik meg rendkivüli mértékben.