Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Tájékoztató Budapest Főváros Levéltára 1972. évi tevékenységéről / 302–312. o.

303 lását a kerületi és kerületi jogú pártbizottságok megkapták. Fenti határozatokból azért idéztem olyan részletesen, hogy kitessék: a Levéltári Igazgatóság elvi-ágazati irányitó tevékenysége s budapesti mozgalmi-politikai és hivatali feletteseink állásfoglalásai azonos irányba hatottak annak révén, hogy közművelési, tudományos tevékenységünket csakúgy, mint rendkivül szerteágazó közigazgatási munkakörünket a levéltári munkát támogató, annak hatósugarát növelő tényezőnek minősitették, kezdeményezéseinket a levéltárügy fejlesztése és utánpótlása érdekében állónak tekintették. Aligha értük volna el eredményeinket kollégáink, a testvérintézmények s mindenek előtt a Levéltári Igazgatóság és az Országos Levéltár szives segitsége nélkül. Munkakörünk azonos a többi területi levéltáréval. Gondjainkat azonban megsokszorozza nemcsak Budapestnek és elődvárosainak magasfokű lakottsaga, intézményeinek széles hatásköre, az esetek jelentős részébén országos jellege és a magyarországi városfejlődésben elfoglalt kivételes helye, jelenleg is egyedülállóan kiterjedt gyűjtőterületünk, - de ismert súlyos raktározási problémáink, irataink nagyfokú veszélyeztetettsége, és a levéltárra érett anyagok aggasztó állapota is. Mindezeket látva, az 1972. évi munkaterv készitésének vezérfonala néhány, a levéltár jövőjét alapvetően befolyásoló tényező elemzése, további perspektíváinkat megalapozó munka ellátása volt. 15 021 fm-nyi iratanyagunk őrzése, rendezése és a szükséges segédletek kiegészítése állandóan megújuló feladatokat jelentenek számunkra annál is inkább, mert 12 450 sP-nyi raktárhelyiségünkből 8400 nP-nyi nem megfelelő, s e súlyos gondok még csak hatványozódnak azáltal, hogy a Városháza épületében addig biztonságban lévő budai raktárt beázások miatt ki kellett üriteni s az anyagok csak a majd egy évet igénybe vevő födémcsere megtörténte után kerülhetnek vissza eredeti helyükre. Kintlévő anyagaink mennyisége óvatos becsléssel is legalább 1600 fm. Néhány kiemelkedően fontos anyag kivételével ezek "beszállításával" ezidőszerint nem foglalkozunk és nem foglalkozhatunk. Az azonban nyilvánvaló, hogy meg kell gyorsítanunk a rendezési munkálatok ütemét. Ebben az értelemben 494,05 fm rendezését végeztük el 1055 munkanap alatt. /Középszintre 186,62 fm-nyi, darabszintre 11,50 fm-nyi anyagot rendeztünk, tárgyi rendezés 51,30 fm-nél, ellenőrző rendezés pedig 244,63 fm-nél történt./ Különösen jelentős munkálatnak tekinthető ezek közül: Buda város levéltárában végzett rendezések során előkerült, különböző fondókba és állagokba tartozó iratok helyének megállapítása és megfelelő fondókba, illetve állagokba sorolása; valamint a Tervtárban lévő Fővárosi Közmunka Tanács-i és más fontos tervek darabszintü rendezése és ellenőrzése. Az ellenőrző rendezések értékelésénél mind belső levéltári munkánk, mind a várostörténeti feltárások szempontjából méltánylandó, hogy előrehaladás mutatkozik a Horthy-korszakbeli iratok rendezése terén. Többek között a Budapesthez csatolt községek egyesületeinek alapszabályai, a Tankerületi Főigazgatóság iratai, a Gyűjtőfogház értesitő-jegyzékei kerültek rendezésre. Jóllehet a II., a szocialista