Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - Schneider Miklós: Néhány gondolat a tanácsi iratanyag levéltári feldolgozásáról / 29–33. o.
SCHNEIDER MIKLÓS : Néhány gondolat a tanácsi iratanyag levéltári feldolgozásáról A hatvanas évek első felében újfajta irattipus termékeit kezdték átvenni a megyei levéltárak : ezidőtájt vált ugyanis lehetővé, hogy az akkor érvényes jogszabályokban rögzitett tiz év őrzési idő leteltével az 1950-ben alakult helyi tanácsok iratai bekerülhessenek a levéltárakba. A levéltárak nem is zárkóztak el ez elől, és már egy-két év leforgása alatt nagy mennyiségű megyei, járási, városi és községi tanácsi iratanyagot vettek át. (Az 1968. előtt megjelent fondjegyzékek . már közel 900 folyóméter megyei, járási ill. városi tanácsi iratanyag őrzéséről adtak hirt, nem is szólva a községiekről, melyek átvett mennyisége szintén számottevő.) Azóta az átvételi ütem nem csökkent, sőt - különösen a megyei levéltáraknak tanácsi kezelésbe kerülése után - még fokozódott is, annak ellenére, hogy az időközben hatályba lépett jogszabályok az irattári őrzési időt 15 évre emelték. Ehelyütt talán felesleges azt hangsúlyozni, hogy a tanácsrendszer létrejötte milyen hatalmas lépést jelentett a hazai államigazgatás fejlődésében. Az is nyilvánvaló, hogy a nagy horderejű változás az új szervtipus iratanyagának a fontosságát is jelzi. Elég itt csak arra utalnunk, hogy a polgári kori közigazgatással szemben, melyben különösen a 19. század vége óta egyre terebélyesedő állami centralizáció folytán az egyes szakigazgatási ágazatok önálló szakhivatalok hatáskörébe kerültek, a helyi tanácsok (elsősorban itt a megyei tanácsokra gondolunk) a szakigazgatás valamennyi ágát úgyszólván egycsapásra magukba szivták és közismert a tendencia, melynek eredményeként a tanácsi hatáskörök egyre bővülvén, úgyszólván nem marad az életnek olyan területe, amely ne a tanácsok intézkedéseitől függne. Mindezekből egyértelműen következik az,hogy a megyei levéltárak legfontosabb feladatainak egyikét képezi a tanácsi iratanyag átvételével kapcsolatos mennyiségi és a feldolgozásával kapcsolatos minőségi problémák megoldása. Az itt következőkben vázolt néhány gondolat, amely elsősorban a Nógrád megyei tanács és néhány járási tanács fondjainak rendezése során vetődött fel, talán alkalmas lesz arra, hogy az előbb emiitett megoldandó problémák megvilágitásával hozzásegithessen a helyes eljárások kimunkálásához. A tanácsi iratanyag fontosságát és sokrétűségből eredő problematikáját már évekkel ezelőtt felismerve a Levéltári Osztály kezdeményezte, hogy dolgozzák ki a levéltárak az egyes szakigazgatási ügykörök ágazati megoszlásának és szintjeinek kérdését abból a célból, hogy a tanácsi iratanyag végső megőrzésének elbirálásánál világosan álljon a levéltárosok előtt: az egyes igazgatási ágasatokban mely szinten összpontosul az egyes ügyek elintézése, mely szint az, amely elsősorban megőrzésre érdemes. A nagyszerű és sokat igérő kezdeményezés megvalósulása sajnos némileg elmaradt a várakozásoktól: elkészült ugyan egy-két ágazat feldolgozása, néhány másik viszont már csak vázlatosan került publikálásra és még eltelik egy kis idő, mig a tanácsi igazgatás valamennyi ágazata kielégítő színvonalon feldolgozást nyer. Természetesen még ez sem lesz késő, legfeljebb az elmúlt évek során és a jelenben végzett ilyen jellegű munkáknál kellett nélkülöznünk az ágazati feldolgozásokban rejlő hasznos útbaigazításokat. Van azonban ennek a feldolgozásnak egy másik problémája : nevezetesen az, hogy ideális iratanyag meglétével számol. A valóság azonban cseppet sem ideális. Bármennyire is hihetetlennek tűnik, a legujabbkori iratanyag - közte elsősorban a tanácsi - az "információ-robbanás" tüneteként létrejött hatalmas aktatermelés ellenére is igen súlyos hiányosságokat mutat már most, igy hiába tudja a levéltáros, hogy egy bizonyos ügykört elegendő a megyei tanács szintjén megőriznie, hisz ott az ügy minden fontos mozzanata megtalálható; ha a megyei tanács kérdéses f ondja, vagy annak egy része hiányzik. Mindennek ellenére az ügykörök ágazati feldolgozása sok segítséget tud majd nyújtani munkánkban.
