Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A fototechnika alkalmazása a levéltárakban / 227–242. o.

240 technikai fejlettségével. Egyes országokban az irodai munka területén eleinte csak a minisztériumok és jómódú vállalatok rendelkeztek ilyen gyors iratmásolókkal, de ezek ma már közép-, sőt kis irodákban is általánossá váltak. Ez a fejlődés - néhány évi késéssel - jelentkezik a levéltárak területén is. Előbb csak a jól felszerelt központi levéltárakban jelentek meg az - általában nagyobb teljesítményű - gyorsmásoló készülékek, de rövidesen követték példájukat a közepes, sőt a kisebb levéltárak is. Gyors elterjedésüket mutatja, hogy a dokumentációs célú iratmásoló készülékek egyes helyeken megelőzték a mikrofilmező felszerelés üzembe helyezését is. Viharos erejű előretörésük azt mutatja, hogy a XX. század jelen évtizedében levéltári területen is számolnunk kell egyre fokozódó térhódításukkal. DIAZOFILM, MICROFICHE A levéltárakban alkalmazott fotótechnikáról nyújtott kép nem volna teljes, ha nem vetnénk rövid pillantást olyan fototechnikai megoldásokra, amelyek levéltárakban ugyan nem terjedtek el, de rokon területeken /pl. könyvtárak, tudományos kutató intézetek/ egyre nagyobb teret nyernek. Szinte úgy is felvethető volna a kérdés, vajon mi az oka annak, hogy terjedésük megállt a levéltárak kapujában. Bizonyos mértékben ebbe a kategóriába tartozik a 16 mm széles film esete is, de ennek korlátozott levéltári használhatóságáról már fentebb volt szó. Amerikában és Nyugat-Európában a filmek /mikrofilmek és sikfilmek/ másolásánál egyre nagyobb szerepet kap az ezüstsós filmeknél olcsóbb diazofilm

. Olcsóságán kivül előnyei közé tartozik, hogy műanyag alapú, igy kevésbé szakad, szobavilágitásnál kezelhető, mert diazorétege csak ibolyántúli fényre érzékeny. Két változatuk van. Az egyik a hagyományos filmekhez hasonlóan negativ filmről pozitiv képet ad, a pozitiv diazofilm pedig az eredeti filmmel egyező tónusértékű. /Ennek különösen ott van jelentősége, ahol a kameranegativ biztonsági célból nem hozzáférhető, s igy a rendelkezésre álló pozitivról is lehet pozitiv másolatot késziteni./ Tartóssága tekintetében sem merült fel probléma. Mindezek ellenére terjedése lassú. Mai ismereteink szerint ez azzal magyarázható, hogy a levéltárak ugyan emiitett előnyei miatt szivesen alkalmaznák, de az igényesebb felhasználók /egyetemek, tudományos kutató intézetek/ sok esetben megtagadják átvételét. Ennek az az oka, hogy a diazofilmről készitett további reprodukció /elsősorban a további filmmásolat/ minősége már nem olyan jó, mint az ezüstsós filmeké. Ha ezen a fogyatékosságán nem sikerül javitani, akkor nagyobb arányú terjedésével levéltári területen a továbbiakban sem igen számolhatunk, hisz a minőség iránt támasztott követelmények egyre növekednek. A minőség csökkentésének elfogadása, vagy valamilyen kompromisszum ugyan változtathat a jelen felfogáson, s ez esetben a diazofilmek a levéltárakban nagyobb szerepet kaphatnak. A mikrofilmlapon /microfiche

/ általában 16-64, esetleg ennél több vagy kéve-