Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - A VII. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁR KONGRESSZUS ANYAGÁBÓL - Vass Előd: N. B. Volkova: Az irodalmi és művészeti levéltárak / 21–23. o.
22 Volkova előadása 28 ország levéltárainak e témában kikért válaszaira támaszkodik. A szerző kifejti, hogy a válaszok kidolgozásának céljául tűzte ki, a különböző állami levéltárak irodalmi és művészeti dokumentációs anyaga gyűjtésének és feldolgozásának területén elért tevékenységük jellemzését. Az előadásban megemliti a múzeumok és könyvtárak nem célszerű, de a téma szempontjából általánosan ismert tevékenységét is. A különböző országok válaszaiból is kiderült, hogy sok országban a művészeti és irodalmi dokumentumok gyűjtésével és megőrzésével nem az állami levéltárak, hanem a múzeumok és. könyvtárak foglalkoznak. Az előadás ismerteti ezeket az adatokat is, de fő céljának az állami levéltárakban e területen végzett munka bemutatását tekinti. I. Az állami levéltárak irodalmi és művészeti forrásainak megőrzését a referátum Öt pontban tárgyalja. a) A hagyományos őrzés alapján. A dokumentációs irodalmi és művészeti anyagok általános őrzőhelyei a könyvtárakban és múzeumokban, főként az egyetemi könyvtárak, családi levéltárak és emlékmúzeumok gyűjteményei kézirati osztályain voltak. Kivételt csak a vezető állami tisztviselők, diplomaták, hadvezérek képeztek. Ennek magyarázatát Ph. Muret, a Belga Királyi Közlevéltár vezetőjének beküldött válasza nyújtja : "a levéltáraknak az volt a fogalmuk hosszú időn át, hogy csak az adminisztratív tevékenység során létrejött forrásokat őrizhetik meg, igy az irodalmi és művészeti dokumentáció, mely magántevékenység során keletkezett, az állami levéltárakból kiszorult." Jelenleg egyes állami levéltárak már az ilyen hagyatékot befogadják, sőt vásárolják is. A fent emiitett levéltári hagyomány miatt az ilyen dokumentumokat ma is sok országban azok a könyvtárak és múzeumok őrzik, amelyek az irók és művészek Írásműveinek gyűjtésével különösen foglalkozik. A kiküldött kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy ma is e kéziratokat a nagy városi vagy nemzeti könyvtárak, múzeumok vagy művészeti intézetek, esetleg egyesületek őrzik. A Szovjetunióban a nagy országos könyvtárak (a moszkvai Lenin Állami Könyvtár, a leningrádi Szaltikov-Scsedrin Állami Könyvtár), valamint az egyes köztársaságok állami központi könyvtárai és tudományos akadémiái végzik a gyűjtést és megőrzést. A könyvtárak és múzeumok kézirati osztályain kivül az utóbbi években több országban új tendenciaként került előtérbe nagyobb specializált megőrzőhelyek létrehozása. Ezeket a megőrzőhelyeket levéltárnak nevezik, de nem tartoznak az állami levéltári szervezetbe. b) A legrégebbi ilyen specializált őrzőhely a Cseh írásbeliség Múzeuma Prágában, amely még a múlt században keletkezett és 1962 óta önállóan működik. Szintén Csehszlovákiában működik a turócszentmártoni Matica Slovenska Irodalmi Levéltára, amely a XIII. századtól máig terjedő időből származó kéziratokat, fotódokumentumokat, kottákat és hanglemezeket, összesen egy millió dokumentumot őriz. Az NDK-ban két önálló intézet működik: a weimari Goethe és Schiller Levéltár, valamint a berlini Tudományos Akadémia Irodalmi Levéltára, ezenkivül kisebb őrzőhelyek vannak (Quedlinburgban a Klopstock Múzeum, Zwickauban a Róbert Schumann Haus, Stavenhagenben a Fritz Reuter Irodalmi Múzeum.). Az NSzK-ban a Német Irodalmi Levéltár Marbachban, a Schiller Nemzeti Múzeum Düsseldorban működik. Ugyanitt van a Goethe Múzeum, a Goethe Ház Majna Frankfurtban, valamint az Állami Könyvtár Münchenben stb. Hollandiában a kéziratokat a Holland Irodalmi Múzeum és a Németalföldi Művészettörténeti Intézet gyűjti, Belgiumban két intézet alakult: 1958-ban Brüsszelben, a Belga Királyi Könyvtár Irodalmi Múzeuma, amely a belgiumi francianyelvü kéziratokat és az antwerpeni Flamand Művészetek Múzeumának Jelenkori Művészetek Levéltára, amely csak a belgiumi flamand nyelvű kéziratokat gyűjti. A Szovjetunióban is vannak nem az állami levéltárak igazgatásában működő specializált őrzőhelyek, pl. : a Tudományos Akadémia Kézirat Osztálya (Puskin Ház) Leningrádban, a Központi Szinházi Múzeum, a Glinka Múzeum és a Lev Tolsztoj Múzeum Moszkvában, az Ukrán Tudományos Akadémia Irodalmi Intézetének Kézirati Osztálya és a Sevcsenko Múzeum Kievben, az azerbajdzsán Nizami Irodalmi Múzeum Bakuban, a Grúz Sz. Sz.R. Tudományos Akadémiájának Kézirati Intézete és a Csavcsavadze Múzeum Tbilisziben stb. E specializált önálló őrzőhelyek : intézetek, múzeumok, levéltárak vagy irodalmi házak, berendezését és működését, sokféle módon biztosítják. Legtöbbjüket egyesületek kezelik.
