Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - A VII. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁR KONGRESSZUS ANYAGÁBÓL - Vass Előd: N. B. Volkova: Az irodalmi és művészeti levéltárak / 21–23. o.

23 Az ily gyűjtőhelyek száma rendkívül nagy Franciaországban, Indiában, Olaszországban és más kapitalista országokban. Ezt a rendkívüli szétszóródottságot sok államban az állami levéltárak valamilyen úton nagy nehézségekkel fogják leküzdeni. c) Az állami levéltárak irodalmi és művészeti dokumentumai általában nem tartoznak összefüggő fond okba, hanem leggyakrabban egy-egy igazgatási fond anyagában elrejtve találhatók. Sok levéltárban őriznek kézirat-, újság,- plakát-, jegyzet- és fotógyüjteményeket, az állami művészeti intézetek, operaházak, zenekonzervatóriumok stb. dokumentumaiból. d) Az állami levéltárak specializált szekciói alakultak ki, pl. : Dániában és Norvégiában a Nemzeti Levéltárakban, ahol az államférfiak iratain kivül a művészek iratait is őrzik. Finnországban az Állami Levéltár irodalmi és művészeti hagyatékok megőrzésére külön Hagyatéki Osztályt létesített. Bulgária Állami Központi Történeti Levéltárában szintén külön Hagyatéki Osztály működik, ma ezt az osztályt az Oktatás, Tudomány és Művészet Osztályának nevezik, közel 320 gyűjteményt őriznek itt az 1878 és 1944. évek közötti időből. e) Önálló állami irodalmi és művészeti levéltárak eddig csak a Szovjetunióban jöttek létre. Legnagyobb a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi Levéltára, Moszkvában, amely 1941-ben létesült. Előzőleg 1921-ben jött létre az Állami Levéltár Történeti-Kulturális Szekciójának egy. osztályaként az Irodalmi és Művészeti Osztály. 1941-ben önálló intézménnyé vált és szervezetileg két részre oszlik: a forradalom előtti korszak és a forradalom utáni korszak irói,költői, művészei stb. hagyatékainak gyűjtésére és megőrzésére. Ezen kivül egyes szovjet köztársaságok is rendelkeznek Irodalmi és Művészeti Levéltárral, amelyek az állami levéltárak igazgatása alá tartoznak, így pl. az Azerbajdzsán Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltárat 1946-ban hozták létre, ez jelenleg 440 gyűjteményt őriz, kb. 25 000 őrzési egységben. Más köztársaságokban jelenleg törekszenek ilyen őrzési helyet létrehozni. így jött létre a szverdlovszki Állami Levéltárban az uj Irodalmi és Művészeti Osztály. A területi és köztársasági levéltári osztályok felett a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltára tudományos irányítást gyakorol. II. Az irodalmi és művészeti forrásanyag levéltári feldolgozása azokban a levéltárakban, ahol irodalmi és művészeti iratokat gyűjtenek és őriznek, a következő aspektusokból vizsgálható : a) A dokumentumok Megészitése és értékelése b) A levéltárak kutatási rendszere c) A dokumentumok adatainak felhasználása d) A módszertani és szervezeti munka kialakítása e) Az irodalmi és művészeti dokumentumok felhasználásának és kiegészítésének néhány jogi kérdése : szerzői jog, öröklési jog stb. f) A levéltárak közötti tudományos kapcsolatok létrehozása. A szétküldött kérdésekre beérkező válaszok a téma iránti nagy érdeklődést mutatták, de ugyanakkor sok kérdés kidolgozatlanságát is felvetették. A szerző véleménye szerint fontos lenne e kérdések megvitatása, a téma megfelelő lezárása és az eredmények közzététele. Hat kérdésben foglalja össze a megvitatásra váró problémákat: Akar-e az állami levéltár a múzeumok és könyvtárak mellett irodalmi és művészeti dokumentumokat gyűjteni? Uj levéltárak vagy irodalmi művészeti osztályok létrehozása célszerü-e? Milyen kritériumok alapján választja ki a levéltár állami őrzésre a magán Írásműveket? Milyen jegyzékkel lehetne az egyes fondókban szétszórt irodalmi és művészeti iratokat feltárni ? A Nemzetközi Levéltári Kongresszus mellett célszerü-e egy speciális bizottságot létrehozni? A Nemzetközi Levéltáros Kongresszus résztvevői szükségesnek látják-e egy nemzetközi szimpozion tartását e téma megvitatására? A Kongresszus e kérdések vonatkozásában ajánlásokat fogadott el. Vass Előd