Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában / 176–188. o.

181 vánnyal, majd az elnökhöz továbbították aláirás végett. Ezután a kiadó gondoskodott a kézbesítésről, amely kézbesitési ivvel•történt; ezeket sorszámmal látták el és negyedévenként bekötötték. Ha a kiadványt postán küldték el, a küldeményeket postakönyvbe vezették be. Mindezek mellett a kiadónak kellett ügyelnie arra, hogy a szükséges hirdetményeket az árvaszéknél kifüggesszék ill. a lejárt hirdetményeket az illető ügy irataihoz csatolják. Az irattár feladata volt az iratok megőrzése. Az itt elhelyezett iratanyagot három nagyobb csoportra tagolva őrizték: 1/ "Hivatalos tárgyak" azaz felsőbb rendeletek, utasitások, szolgálati ügyek 2/ Árvák és gondnokoltak ügyei 3/ Vegyes tárgyak Az irattárban az egyes osztályokon belül név és tárgy szerinti összefüggés szerint csoportosították az iratokat. Minden új ügyiratnak külön iratjegyzéket nyitottak. Ha a beérkező iratnak már voltak előiratai, akkor az új iratokat az ezeket tartalmazó iratjegyzékbe helyezték, amely egyúttal a tárolás céljára is szolgált. Minden irattárba érkezett ügyiratra külön rávezették azt, hogy a fent ismertetett három csoport közül melyikbe, ezexi belül mely iratjegyzékbe tartozik, majd ezek szerint jegyezték fel az irattári sorkönyvbe. Ennek első rovatába került az iktatószám, a másodikba pedig az irattári csoport, az év és az iratjegyzék száma. Az iratjegyzékekre egyébként fel volt jegyezve a benne elhelyezett összes irat iktatószáma. A fentiek nem vonatkoznak a községekre, ahol csak kivételképpen - a városi lélekszámot megütő nagyközségekben - működött önálló árvaszék. A községekben a gyámügyet a jegyző és a közgyám intézte, döntést /véghatározatot/ az elöljáróság ülésén hoztak. A jegyző feladata volt a haláleset felvétele, a hagyaték biztonságáról való gondoskodás, a hagyaték leltározása, gyám vagy gondnok javaslatba hozatala. A közgyám volt a községeknél a gyámügy intézésével megbizott tisztviselő. Minden község köteles volt közgyámot alkalmazni. Ha egyes kisközségekben erre alkalmas személy nem volt, úgy a törvényhatóság intézkedésére több község számára egy közös közgyámot neveztek ki. A közgyám felügyelt a zár alá vett hagyatékokra, javaslatot tett gondnok vagy gyám kirendelésére, közreműködött a leltározásnál, helyettesitette a gyámot vagy a gondnokot amig az működését meg nem kezdte, nyilvántartotta a községbeli gyamoltakat és gondnokoltakat, felügyelt a községben lévő gyámok és gondnokok eljárására, mulasztás esetén az elöljáróságnak vagy a gyámhatóságnak jelentést tett. Ezen felül a községi gyámügyek minden olyan munkáját ellátta, amelyre külön személyt nem biztak meg. Községek a gyámoltak és gondnokoltak vagyonát 1902 után nem kezelhették. Olyan községek, amelyeknek személyi és anyagi ellátottsága megfelelő volt, a rendezett tanácsú városoknak megfelelő árvaszéket hozhattak létre, ha ehhez a közigazgatási