Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - IRODALOM - Baraczka Istvánné: Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. sz. végén a mai Nógrád megye területén. Összeállította: Schneider Miklós. Salgótarján, 1971. / 119–120. o.
119 rekán már fénykorára tekinthetett vissza, a 90-es években hanyatlani kezdett. E hanyatlás ellenére is mind a közlekedésben, mind a nagyipari központtá történő kinövésben, a hitelügy egyik centrumává nőtt, Északnyugat-Dunántúl közigazgatásának és jogszolgáltatásának egyik legjelentősebb központjává. Népessége kedvező, bár korántsem ellentmondásmentes hatással volt a modern ipari urbanizációs társadalom fejlődésére e fejlődés fő vonalában álló közép- és főként a kispolgárság rohamos növekedésével, a munkásosztály megerősödésével, az ipari proletariátus kifejlődésével. A városfejlődés leglényegesebb területeinek összehasonlítása révén igen jelentős megállapítások tehetők hazai várostörténetünkben. Már eddig is kirajzolódott a szerző előtt, hog/ a magyar törvényhatósági jogú városok közül Győrnek a fejlődése Kassáéval, Temesváréval és Pécsével vethető össze, mig a dunántúli nem törvényhatósági jogú városok közül pedig Szombathely, Kaposvár és Kanizsa történetében fedezhetők fel hasonló városfejlődési tendenciák. A kötet hátralevő részében Molnár Ernő a polgári demokratikus és proletárforradalom korszakaiban rajzolta meg a forradalmi eseményekben oly gazdag győri hónapokat, Dávid Lajos p edig a Horthy-kori ellenforradalom korszakát mutatta be az esztendei kronológia rendjében, főként a politikai pártok, a várospolitika és a munkásmozgalmak helyi történetére figyelve. A 700 éves múltból, a második világháború utáni negyedszázadból két tanulmány mutatta be a város történetét a fordulat éve előtti periódusbaá (Dávid Lajos tollából), Finta Lajos pedig a mérföldkövekkel előrelépő város szocialista kori történetét rajzolta meg. Aligha teheti a recenzió végére a pontot a birálő anélkül, hogy elismeréssel ne adózzék a város magistrátusának, amely mecénásként magára vállalta a figyelemreméltó kutatómunka országosan is nagy érdeklődésre számottartó eredményeinek a közzétételét. így válhatott a kötet alapjául egy, a közeljövőben még tovább folytatandó kutatómunkának, - majd a részeredményeket is magába ölelően - egy később elkészítendő várostörténeti monográfiának. • Kanyar József Dézsma és robot*. A jobbágy lakosság helyzete a X VIII. sz. végén a mai Nógrád megye területén Összeállította: Schneider.Miklós Salgótarján 1971. 75. 1. Elismeréssel kell adóznunk a Nógrád megyei Levéltárnak, mert a még be sem fejezett újjászervezés gondjai mellett máris hozzákezdett anyagának ismertetéséhez. Szerencsés volt az ismertetni kivánt levéltári anyag kiválasztása. Igaz ugyan, hogy az 1767. évi úrbéri rendelet végrehajtása során feltett, s 9 pontban összefoglalt kérdésekre adott válaszok nem vehetik fel a versenyt más összeirásokkal a számszerű adatok rendszeres közlése szempontjából, de a központilag meghatározott kérdések alapján egységes szempontokhoz igazodva áttekintő képet adnak a községek anyagi helyzetéről, jobbágyi kötelezettségeiről. Ezek az úrbérrendezés során jegyzőkönyvbe vett paraszti vallomások elvitathatatlanul fontos értesüléseket nyújtanak a rendezés előtti helyzetre vonatkozólag, különösen a helytörténeti kutatók részére. Mód nyilik a közlés alapján az egyes községek adatainak megyén belüli összevetésére, mert a mai Nógrád megye területén fekvő községek jegyzőkönyvei majdnem teljes számban (147) fennmaradtak. Szirák és Magyargéc elveszett anyagán kivül csak az iratok keletkezése idején még nem létező községek jegyzőkönyvei hiányoznak. A "Bevezetés" pár mondatban általános tájékoztatást nyújt az úrbérrendezés céljáról, eredményeiről, jellegéről. Rövid áttekintést ad az úrbéri rendelet s a 9 pont megszületésének körülményeiről. A 9 pont kérdéseire adott válaszok alapján összefoglalja azokat a kötelezettségeket, amelyek az úrbérrendezés előtt a megye jobbágyaira nehezedtek.
