Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - IRODALOM - Fábián Istvánné: Schneider Miklós: Nógrád megye levéltára. Salgótarján, 1969. Nógrád megyei múzeumi füzetek 17. / 89–90. o.

IRODALOM SCHNEIDER MIKLÓS: Nógrád megye levéltára Salgótarján, 1969. (Nógrád megyei múzeumi füzetek 17.) 61 1., képmelléklet. Világszerte erősödik a levéltáraknak az a törekvése, hogy munkájukról felvilágosítsák a közvéleményt, valamint a "divatos" és egyre inkább elterjedő helytörténetiras művelőinek tájékoztatást és gyakorlati útmutatást adjanak. Noha az összeállitó Schneider Miklós levéltár igazgató maga nem jelölte meg műfaját, valószínű, hogy levéltári kalauzt kívánt az érdeklődőit kezébe adni. Nógrád megye esetében az is indokolta a kalauz kiadását, hogy a vidéki levéltáraknak a tanácsokhoz való átkerülésével, 1968. jan. 1. -én a nógrádiak levéltára "újjászületett": elválva a Pest megyei Levéltártól, önállóságot és uj székhelyet kapott. A munka a következő fejezetekre tagolódik: A levéltár és a levéltári anyag A levéltárban folyó munkák Tudományos és népművelési jellegű feladatok Igazgatási jellegű feladatok Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez A Nógrád megyei Levéltár mai helyzete és a jövő perspektívái A levéltár anyagának ismertetése A felhasznált irodalom és forrásanyag Függelék: A megye leírásával és történetével foglalkozó legfontosabb munkák Képmellékletek. Az első két fejezet tanúskodik arról, hogy az összeállitó a nagyközönség tájékoztatására is szánta munkáját. A népszerűsítő összefoglaló frappáns; célját jól szolgálja. Nem érthetünk viszont egyet azzal, hogy a szerző a koraközépkori ill. a XVI. sz. előtti forrásokat "egysíkúnak" mutatja be, mert azokból "nehezen lehet .. .megrajzolni egy-egy falu képét, az akkori mezőgazdasági termelési eljárásokat, sőt még a jobbágyok adójának a nagyságát is."(l) A levéltári tudományos és népművelő munka ismertetésében az összeállitó foglalkozik a fond fogalmával és a levéltári segédletekkel is. Szerinte a fond "tulajdonképpen a levéltárban őrzött iratok alapegysége". Nem tudjuk,hogy ennek alapján az egyszerű kutató fejében nem az fog-e a fondról kialakulni,hogy a fond egyenlő mondjuk egy iratcsomóval, hiába szerepel az összeállításban az is, hogy "valamely természetes személy vagy szerv tevékenységének: eredményeként . .. stb. jött létre (2) A segédleteket igen sommásan "intézi el" a kalauz, noha - ha már belevágott - nem'lenne haszontalan, éppen a sok és nemritkán gyakorlatlan helytörténészre való tekintettel, ezeket kissé elemezni, használatukat leirni; megmondani azt, hogy melyik segédletből milyen mélységű és jellegű adatokat tudhatnak meg. - A darabszintü segédletet a levéltári gyakorlatban általában nem katalógusnak, hanem lajstromnak vagy iratjegyzéknek nevezzük. (3) A levéltári munka feladatáról szólva(4) szükséges lett volna a levéltáraknak az őrzési tevékenységét is megemlíteni a kutatás elősegítése mellett, hiszen e kettő egymástól el nem választható. Talán nem lett volna haszontalan vállalkozás, ha a fondok és állagok felsorolásába a szerző beiktatta volna ezek kutatásának módját is. Ez a Levéltár számára is megkönnyiti a tájékoztató munkát, de egyébként a levéltári kalauz is foglalkozhat ezeknek az adatoknak a közlésével. (5)