Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - IRODALOM - Bónis György: Tanulmányok Tolna megye történetéből I. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1968. / 90–91. o.
90 Végül nem hallgathatjuk el, hogy a gondosan szerkesztett munkában igen zavaróak azok a nyelvhelyességi hibák, amelyek - sajnos - a hivatali apparátus zsargonjában igen elterjedtek. Pl .levéltári munkák, anyagok, - ezesetben a magyar nyelv szabályai szerint egyes számot használunk; a vonatkozó névmások pontatlan használata stb. A képmelléklet hangulatosan zárja le a kis müvet, amely bizonyára jó szolgálatokat tett már eddig is nemcsak a nógrádi, hanem az egész levéltárügy népszerűsítésének. Fábián Istvánné Jegyzetek : 1 3.1- Ugyancsak megalapozatlan jellemzésnek tartjuk azt, amit a szerző a ferencesek szécsényi rendházának 1600-tól meglevő iratanyagáról mond: "Meglehetősen egyoldalú, főként egyházi jellege ellenére sok jelentős művelődéstörténeti adatot is tartalmazó anyag". 43.lap. 2 6.1- Azt nem értjük, hogy az un. Vegyes levéltár (Archivum mixtum) miért szerepel itt fOndként, hiszen a nógrádi fondjegyzék szerint gyűjtemény, és egyes részei különböző fondok alkotóelemeiként illeszkednek a Levéltár anyagába. Pl. az emiitett Conscriptiones dicales Nógrád Vármegye adószedőjének iratai között, vagy pl. mint Nógrád Vm. Arvaszékének iratai. A Nógrád megyei Levéltár fodnjainak jegyzéke. Bp. 1970. (Kézirat) (A területi levéltárak fondjegyzékei 12. rész) 5. és 7. lap. 3 6. lap 4 7. lap 5 Ember Gy.: A levéltári segédletek. Bp. 1958. (MOL kiadványai IV. Levéltártan és történeti segédtudományok.) 34. lap Tanulmányok Tolna megye történetéből I. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd 1968. 258. 8 r . Az utóbbi években örvendetesen megélénkült helytörténeti érdeklődés terméke ez a kötet. Tolna megye tanácsa lehetővé tette, hogy az irányítása alá került levéltár rövid időn belül két megyetörténeti tanulmánykötettel jelentkezzék. Az itt ismertetett első kötet a középkortól a XX. századig terjedő időszakot fogja át, és öt - tárgyában és feldolgozási módjában különböző - cikket tartalmaz. Ifj. Szakály Ferenc: "A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége l526-ig"cimü tanulmánya az oklevéltani irodalom örvendetes gyarapodása. A konvent hiteleshelyi működésének kezdeteiből kiindulva (az első hiteles nyom 1212-ből való) részletesen tárgyalja a hiteleshely kiadványait, területi hatáskörét és személyzetét; az utóbbiért a középkor minden kutatója hálás lehet. Kár, hogy a megadott latin műszavak nem mindig pontosak; a leánynegyed helyesen quarta puellaris, az örökbefogadás adoptio, a fiusitás prefectio, az átírások pedig transsumpta. (Rendre 16., 19. , 25.1.) Nem helyeselnénk a "vizsgáló levelek" és a "tanuvallató levelek" megkü/
