Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

59 Községi vonalon is érvényt szereztek a gépírásban jártasság igazolásának. A Belügyminiszter 220.258/1930. sz. rendeletével szabályozta a községi kezelők alkalmazásának feltételeit. E rendeletével eloirta, hogy a községi kezelőktől meg kell követelni a gyors-gépirásban való jártasságot, amelyet az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Bizottságtól megszerzett bizonyitványnyal kell igazolni. Kimondta a rendelet, hogy azokat, akik e bizonyítványt megszerezték a kezelői kinevezésnél ill. megválasztásnál elsőbbségbe kell részesíteni. A 72.193/1931. B.M. sz. rendelet a gyors-gépirói jártasság követelményét kiterjesztette a dijnokokra is, de egyben módot adott arra, hogy a díjnok ilyen irányú felkészültségét maga a hivatalfőnök is igazolhatta. A rendeleti előírásoknak megfelelően kerültek a századforduló után meghirdetésre a betöltendő állások. Olyan magáncégek mint a Gyári Rt. (161) vagy a Redlich-cég, (162) keresték jó fizetés ellenében a gyakorlott, perfekt gép- és gyorsírókat, de a pályázók többsége mégis inkább közigazgatási területen, Írnoknak, segédjegyzőnek, körjegyzőnek, anyakönywezetónek stb. igyekezett elhelyezkedni. Mivel e területen a Remington és Yost irógéptipusok voltak leginkább használatban ezek kezelésében való jártasságukat a jelentkezők ki is hangsúlyozták. Hirdetési célra, annak reményében, hogy közigazgatási területre sikerül elhelyezkedniük szívesen vették igénybe a "Magyar Közigazgatás" c. folyóiratot. (163) Közigazgatási hatóságaink részéről gépírói állás meghirdetésével csak az 1921. ill. az 1931-es rendelet kiadása után találkoztunk. 1931. mácius 17-én Salgótarján járás foszolgabiraja hirdette meg egy községi megüresedett írnoki állását mégpedig ugy, hogy feltételei között "a gépirásban való perfekt jártasság" is szerepelt, (164) Zala megye főjegyzője pedig az egyik nagyközségében megüresedett írnoki állásának elnyerését az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Bizottság által kiállított bizonyítványához kötötte. (165) Megkívánták a gépirásban való jártasságot még a levéltár tudományos dolgozóitól is. Ilyen irányú ismereteik megszerzéséhez időbeli lehetőséget biztosítottak. Az Országos Széchenyi Könyvtár 1929. évi állapotáról szóló jelentése beszámolt arról is,hogy a Levéltári Osztályhoz beosztott és munkába állt levéltáros jelölt "többek között tanulta a gépírást és végzett is ilyen jellegű munkát." Valószínű szükség volt ennek elsajátítására, mert a levéltár másik 2 tudományos dolgozójának beszámoló jelentésében ez áll: "egyéb teendőik mellett, gépirási munkát is végeztek. "(166) Összefoglalás Az írásbeliség jelentős elterjedése igényelte a kézírás gépesítését, amelyhez az indítékot a vakok számára szerkesztett gondolatközlőkészülék adta. A nagy felfedezések időszakát az Írógép vonalán a 1733. és 1864. közötti időre tehetjük. Az Írógép egyedi készítése korlátozta elterjedését. Csak tömeges, gyári előállítása biztosíthatta széleskörű alkalmazását. Az első gyárilag készült írógépet 1865-ben Dániában állították elő, majd követte ezt 1873-ban Amerika. A "Remington and Sons amerikai gyárnak, amely termékét állandóan tökéletesítette, vált érdemévé az írógép elterjesztése, írógépét ujabb gyárak termékei követték: 1880-ban megjelent a New Century Caligranh és Hammond, majd 1885-ben a Smith Premier írógép. 1887-ben Yost, Sholes és Densmore is önálló gyárat alapított és a nevükről elnevezett írógépet hozták piacra. E gépek még tökéletesítésre szorultak, mert a betűk alulról ütöttek a hengerre csavart papírra, így az irás, csak a kocsi elmozdítása vagy a henger felmelése után vált láthatóvá. E gépeket később felváltották a részben látható írású, felülről lefelé és oldalról ütős írógépek. Az első, közvetlenül láthatóan író gépet 1888-ban Franz Xavér Wagner szerkesztette, s gyártására 1890-ben kapott szabadalmat. Találmány nagybani kivitelezéséhez azonban pénze nem volt, igy a gyártási jogot átengedte John. T. Underwoodnak, aki nevéről elnevezett írógépével 1898-ban jelent meg a piacon. 1880-tól kezdetben még amerikai szabadalom alapján gyártották az Írógépet Angliában, Svájcban, Olaszországban és Németországban is. Nálunk csak a századforduló után 1906-ban kísérleteztek gyáralapitással. Két gyár, az 1911-ben alapított Procento Magyar Számológép és Irógépgyár Rt. és az 1924-ben létesült Orient Első Magyar Irógépgyár Rt. működéséről van tudomásunk. . Az írógépet szerkezetük, billentyűiknek száma és nagyságuk szerint különböző csoportokba sorolhatjuk. A látható írású írógépek korszaka a betükorongos gépekével kezdődött. A különböző billentyű elrendezéseket, amit a 10 ujjas, vakírás bevezetése tett szükségessé 1888-ban