Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

56 ben a vásárlások száma. Ez évben 8 uj irógép beszerzésére és 1 db. Halda irógép cseréjére került sor. 1942-től már súllyal nem Underwood Írógépet vásároltak, hanem vegyesen más gyártmányokat is. Az árak 379-683.-Pengő között, sőt az egyes gyártmányokon belül is a gépek felszereltségét illetően változtak. Legdrágábbnak ezidőtájt a Halda hosszukocsis gép cseréje bizonyult, amely a kiöregedett, elhasználódott irógép leadása mellett 823. -Pengő került, (137) 1943-ban további 8 írógéppel bővítették az állományt. E mennyiségből most már csak 1 db. Underwood Írógépet szerzeményeztek, míg a többi írógépet e területen eddig még ismeretlen Remtor, Kappel, Standard, Hermes Baby, Olympia normál és táska márkákból vásárolták. E 8 irógép .közül legdrágábbnak az Olympia táska irógép bizonyult, amiért 920. -Pengőt fizettek. 1944. július 15-i kimutatás szerint 58 írógép volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonában. Irógépparkja ez évben nem szaporodott sőt 1 db. használhatatlanná vált Yost írógéppel csökkent. (138) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1944-ben a rendelkezésére álló irógép beszerzési keretét a felüi^yelete alatt működő Budapesti Nemzetközi Vásár irógép és számológép ellátottságának növelésére fordította. E szerv Írógépeinek a száma ez évben emelkedett 12-re, mert a már meglevő 4 Underwood Írógépen kivül ujabb 2 db. Underwood, 2 db. Royal, 2 db. Triumph hosszukocsis, 1 db. Ideál és 1 db. Hermes Baby került a tulajdonába. (139) Az írógépet e szerveknél is leltárilag állományba vették. A gyártmány neve, gyártási száma mellett rendszerint feltüntették annak tárolási helyét (osztályt, részleget, sőt emelet és ajtószámot is), valamint a gépet kezelő, érte felelős személy nevét is. (140) Gépírónő-képzés Az irógép azáltal forradalmasította a kézírást, hogy feltalálásával majdnem egyidőben megkezdődött azon személyek kiképzése, akik azt a gyakorlatban, a hivatali ügyvitelben alkalmazni tudták. Az irógép kezelés gyors, fürge ujjakat kivánt és kíván ma is, igy ezzel magyarázható, hogy a gépírás speciális noi foglalkozássá vált. Az első gépírónő a híres feltaláló leánya, Lilian A. Sholes volt. Hivatásszerűen Mary Sounders foglalkozott először gépírással, aki már 1875-ben a Remington fegyvergyár szolgálatában állott. A nők mellett kezdetben férfiak is megpróbálták e szakmát magukévá tenni, igy James G. Clephan, aki mint parlamanti gyorsíró Washingtonban és E. Payson Porter, aki mint távirdai tisztviselő New Yorkban hivatásszerűen űzte azt. (141) A gépírás oktatásának területén számos kísérlet történt. Az első tankönyv Amerikában jelent meg 1881-ben, de ez rövidesen javításra szorult. A hazai oktatás céljait szolgáló első gépíró tankönyvet 1900-ban "Gyakorlatok" Szabó Imre módszere szerint cimen Teplánszky Emília állította össze (142), aki tankönyvében alapul az átváltós- és teljes billentyű rendszerű gépek hazánkban szokásos beosztását vette. (143) Az irógép oktatás megindulásának kezdetén csak a teljes billentyűzet megismerésére tanították a hallgatókat, az ujjak használatát a hallgatókra bízták. A gépírás sebességének fokozása azonban megkívánta, hogy mindkét kéz, valamennyi ujja irás közben alkalmazva legyen. E módszer vezetett el a 10 ujjas gépíráshoz. 1897-től már ilyen elvek alapján folyt az oktatás. Csak 1907-ben került előtérbe a 10 ujjas gépírás mellett az un. vakírás, vagyis a szem távoltartása a billentyűzettől, amely ujabb irássebesség fokozást jelentett. (144) A vakirásnak, a billegetéssel (két, három ujjas irás) szemben számos előnye van. E módszerrel nagyobb gyorsaság érhető el, a hibák aránylag nagyobb %-a ellenére az elért teljesítmény nagyobb, a gépelő elfáradása kisebb és később következik be, az összteljesítmény minősége lényegesebben jobb. A vakírás lényege az, hogy az irás bizonyos begyakorlás után annyira mechanizálódik,hogy a gépelő a megfelelő billentyűt keresés nélkül automatikusan meg tudja találni. A mechanizálás feltétele a mozdulat biztonsága, amit ugy érnek el,hogy először a billentyűzet alulról számított 2.sorának az un. alapsornak a kezelését tanítják be. Ezen a soron nyugszanak a kéz ujjai, s innen nyúlnak felfelé és lefelé a többi sorban levő billentyűk használatakor. Az ujjak állandó tartózkodási helye az alapsor, amelyre más betűk leütése után is mindenkor vissza kell térni. A billentyűket az ujjak hegye érinti, a hüvelykujj azonban, amely a szavak között a hézagot üti, a szóközbillentyű fölött van, de azt nem érinti. Az ujjak arányos megterhelése miatt a billentyűzet egyik felét a bal-, a másik felét a jobb-kézzel kell kezelni. Minden egyes ujj részére a billentyűzet bizonyos csoportja van ki-