Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Sárközi Zoltán: Nemzetközi üzemtörténeti konferencia / 153–155. o.

153 tok tartalmi elemeinek likvidálása, igy a fővárosi törvényhatóság keretében is - a szenvedő kortást megállapítása szerint - az "autonómia paródiája" valósult meg. V. szekció : A közigazgatás ellenőrzése, a szakigazgatási ágak fejlődése Ebben a szekcióban V.D. Lazurenko moszkvai tudományos főmunkatárs "A forradalmi demokraták bírálata a XIX. század második fele cári Oroszországénak közigazgatásáról", Jaroslaw Houser prágai professzor a két világháború közti csehszlovákiai szociális igazgatásról, Werner Sellnow berlini egyetemi tanár Hugó Preussról, L. Hubenák pozsonyi kandidátus a munkásmozgalom igazgatási módszerekkel való elnyomásáról a polgári Csehszlovákiában, Eleonore Ostermann bécsi egyetemi asszisztens az osztrák pénzügyi ellenőrzés fejlődéséről, Révész Tamás budapesti egyetemi gyakornok a dualizmuskori Magyarország helyi igazgatásának ellenőrzéséről beszélt. Gyalay Mihály, a Pest megyei Levéltár levéltárosa "A magyar földmüve lés ügyi igazgatás fejlődésének főbb vonásai 1867-1914 között" cimmel tartott referátumot. Kifejtette, hogy a dualizmus korábban a minisztériumok közül kettő, a Földmüvelés-, Ipar-, Kereskedelemügyi és a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium látott el földmüvelésügyi legfelsőbb igazgatási teendőket. 1889-től szükségessé vált önálló Földmüvelésügyi Minisztérium létrehozása. 1867-1914 között igen sok változás történt, melyeket az előadó ismertetett. Megemlítette például,hogy 44 miniszter követte egymást. Külön foglalkozott a társadalmi ellenőrzést gyakorló Országos Mezőgazdasági Egyesülettel, mely megyei szinten az alispánoknak volt alárendelve. Értékelése szerint az OMGE ellenőrzése hasznos volt, hátrány volt azonban, hogy a nagybirtokosok és kisgazdák egyesítésével elmosta az osztálykülönbségeket. Amint a referátumok áttekintése is mutatja, a konferencia témaköre az utolsó száz év közigazgatástörténetén belül igen szerteágazó volt. Legnagyobb jelentősége éppen abban rejlett, hogy a részt vevők figyelmét a korszak kérdéseire irányitotta koordinálva és mintegy meghatározva ezzel a kutatás irányát. Ezzel a konferencia nemcsak a szocialista országok közigazgatástörténetének integrációját, hanem a többi európai ország tudósainak együttműködését is előmozdította. Külön kell szólnunk a példaszerű szervezésről, melyért köszönet illeti a Pécsi Tudományegyetemet, különösen pedig Csizmadia Andor professzort, kinek fáradhatatlan munkája nem kis mértékben járult hozzá a konferencia sikeréhez. SÁRKÖZI ZOLTÁN: Nemzetközi üzemtörténeti konferencia . 1972. június 7-10. között Nemzetközi Üzemtörténeti Konferencia színhelye volt Budapest főváros és Mosonmagyaróvár város. A konferenciát a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, Budapest Főváros Tanácsa, és Mosonmagyaróvár Város Tanácsa együttesen rendezték meg. A konferencia előtörténetéhez tartozik: 1966-ban, Prágában első alkalommal gyűltek össze a szocialista országok képviselői, hogy nemzetközi méretekben tanácskozzanak az üzemtörténet irás időszerű kérdéseiről. A prágai nemzetközi üzemtörténeti konferencia eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz,hogy 1967. április 18-án Salgótarjánban tartott vándorgyűlése alkalmával megalakult a Magyar Történelmi Társulat keretein belül az Üzemtörténeti Szekció, későbbi élne-