Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Sárközi Zoltán: Nemzetközi üzemtörténeti konferencia / 153–155. o.

154 vezése szerint Szakosztály. A társulat e legfiatalabb Szakosztálya rövid ötéves fennállása alatt olyan eredményes szervező és alkotó munkát fejtett ki, mely lehetővé tette a mostani, sorrendben immár második nemzetközi üzemtörténeti konferencia megtartását. E tanácskozás abban különbözött a prágaitól, hogy résztvevői között két kapitalista ország meghivott vendégei is szerepeltek, így a konferencia lényegében megközelitően európai keretek közt zajlott le. Az európai szocialista országok közül a Szovjetunió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Bulgária, és Jugoszlávia, valamintu vendéglátó Magyarország képviseltette magát, mig a kapitalista országokból Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság küldöttei jelentek meg. A külföldi résztvevők száma 26 fő volt, mig a hazai érdeklődőké mindkét helyen meghaladta a százat. A konferenciát megelőzően, 1972. május 27-én a Mosonmagyaróváron rendezett "Szigetközi Napok" keretében sor került az I. Országos Üzemtörténeti Kiállitás megnyitására is. Ezen elsősorban a helybeli, egyes győri, valamint budapesti vállalatok vettek részt. A kiállitás június 10-ig igen sok látogatót vonzott s méltóképpen, igényesen mutatta be a magyarországi nagyvállalatok múltját. 1972. június 7-én a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi dísztermében kezdődött meg a konferencia. Az első napon, az ünnepélyes megnyitó után a különböző országok képviselői az elmúlt öt esztendő üzemtörténetirásának eredményeiről, problémáiról, szervezeti változásairól, valamint a kiadott munkákról számoltak be. Elsőnek a Szovjetunió részéről A. Mitrofanova asszony szólt, majd A. Faltys a cseh üzemtörténetirás jelenlegi nehézségeiről. Vadkerti Katalin a szlovákiai helyzetről, R. Kolodzejcsik a lengyelországi kutatásokról, H. Radant a Német Demokratikus Köztársaságban tapasztalható fejlődésről, V.A. Vaszilev a bulgáriai kezdetekről, G. Otruba az osztrák eredményekről, Jenéi Károly a magyarországi állapotokról, végül Klára van Eyll a Német Szövetségi Köztársaságban e téren elért sikerekről nyilatkozott. A beszámolók az őszinteség jegyében készültek, és helyesen tükrözték az egyes országok mennyiségi, és minőségi eredményeit. Mindkét vonatkozásban különösen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság- képviselőinek beszámolói voltak figyelemreméltóak, melyekhez jelentékeny illusztratív könyvanyag is járult. Délután a külföldiek városnézésen vettek részt, este pedig a Volga szállóban fogadás volt az összes résztvevő tiszteletére. Másnap az üzemtörténetirás módszertani problémáinak megvitatására került sor. Elsőnek I. P. Osztapenko (Szovjetunió) fejtette ki a szocialista üzemtörténetirás általános és egyedi problémáira vonatkozó nézeteit. Nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők K. Vas (Csehszlovákia) referátumát, aki az üzemtörténetirás módszertani fejlődésének széleskörű, történetileg megalapozott, komplex problematikáját ismertette. Ezután L. Kieszczynski (Lengyelország), és H. Czihak (Német Demokratikus Köztársaság) előadása következett, ugyancsak e tárgykörből. Újszerű megállapításokat tartalmazott Sípos Péternek az "Üzemtörténetirás és munkásmozgalomkutatás" c. korreferátuma. Végül Sárközi Zoltán a magyarországi gyakorlat alapján a vállalattörténetirás legfontosabb forrásait ismertette. Délután a résztvevők Mosonmagyaróvárra utaztak, ahol este az Agrártudományi Egyetemen nagyszabású fogadás volt az összes résztvevő számára. A harmadik nap előadásai és hozzászólásai az Agrártudományi Egyetemen az uj ipari létesítmények elmúlt negyedszázadbeli történetével foglalkoztak. Itt kizárólag a szocialista országok képviselői szerepeltek. így H. Radant (Német Demokratikus Köztársaság), B. Bzserzinszkij (Lengyelország), Z. Simoncic (Jugoszlávia), Szekeres József, Oltvai Ferenc, Lakatos Ernő (Magyarország).'Az előadások nyomán kibontakozott az egyes szocialista országokban a forradalmak után meginduló nagyszabású iparosítás képe, a munkásosztály átrétegeződésének, és megfiatalodásának folyamata. Az előadók felsorolták azokat a sajátosságokat is, amelyek a szocialista korszak, illetőleg általában a jelenkor történetének kutatásával kapcsolatban felmerülnek. így Lakatos Ernő előadása pl. a magyarországi termelőszövetkezetekben kibontakozó krónika-irássál foglalkozott. A délutáni programban a mosonmagyaróvári gyárak, a külföldiek részére pl. a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár megtekintése szerepelt. E több mint száztiz éves vállalat vezetősége nagy szeretettel, és bőkezű ajándékokkal fogadta a vendégeket, akiknek az egyes üzemrészek bemutatása során szakszerű felvilágosításokkal is szolgáltak. Este az Agrártudományi Egyetemen a "Szigetközi Napok" keretében megrendezett "Szülőföldem" c. szines, népi műsor megtekintésére került sor.