Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A családi és uradalmi levéltári fondok alapvető kérdései / 120–127. o.

120 4 családi és uradalmi levéltári fond ok alapvető kérdései A tanulmány a nemes családok hivatali szerveinek fejlődését vizsgálja. Felvázolja a levéltári fondok egyes tipusait, a hozzájuk tartozó iratok jellegét, a fondokat elválasztó határokat. Meghatározza a szűkebb értelemben vett családi levéltári fondok és az uradalmi központi birtokigazgatási szervek és ipari vállalatok levéltári fOndjainak fogalmát, a pozsonyi Állami Szlovák Központi Levéltár feudális osztályának tapasztalatai alapján. A tanulmány célja a régebben patrimoniális levéltárak, ma családi és uradalmi levéltárnak nevezett levéltárak fOndjaiban felmerülő problémák vizsgálata. Figyelmét különösen a fondok eredetére irányítja, valamint a "levéltári fondokban felismerhető egyes tipusok egymástól való elhatárolására, osztályozásuk és rendezésük alapelveire". Érint néhány terminológiai kérdést is, pl. patrimonium, családi levéltár, nemzetségi levéltár, uradalmi levéltár stb. A szerző már a bevezetésben vitába száll a magyar levéltárelméleti irodalommal, különösen Bakács István, Borsa Iván és Ember Győző a családi levéltárak szerkezetével foglalkozó tanulmányaival. Szerinte a magyar levéltárelmélet nem veszi figyelembe a proveniencia elvét, nem tekinti önálló fondnak a központi birtokigazgatás és az egyes uradalmak iratanyagát, ezáltal a családi levéltárakat nagyszámú fondra bontja. Sedlak, nem ismervén a gyüjteményjellegü fond fogalmát, az egész családot érintő birtokjogi iratokat nem tekinti önálló fondnak. Ezzel szemben egy család (vagy ág) összes ügyviteléből keletkezett minden iratot egyetlen oszthatatlan levéltári fondnak, ""egységes családi levéltárnak" tekint, teljesen azonosítva ezzel a levéltári fond és a családi levéltár fogalmát. A tanulmány két részre oszlik : I. Családi levéltárak II. Uradalmi levéltárak Mindkét részben belül először a birtokigazgatási ügyvitelt és szervezetet, a fondok elkülönülését, majd ezt követően a családi, illetve uradalmi levéltárakat vizsgálja. A továbbiakban Sedlak tanulmányát ebben a tagolódásban, az általa használt kifejezések megtartásával ismertetem . * I. rész A nemes családok birtokigazgatási ügyvitelének, birtokigazgatási szerveinek és levéltári fondjainak elkülönülése A család birtokjogait és kiváltságait védő tevékenységből keletkeztek a birtokjogi iratok. A feudalizmusban elsősorban nemesi kiváltság volt a közigazgatásban, bíráskodásban, egyházkormányzatban vállalt méltóság. Az ebből a közhivatali tevékenységből származó irásos termékeket közigazgatási iratoknak nevezzük. Az egyes családok társadalmi helyzetüknek megfelelő székhelyet alapítottak és tartottak fenn. Nagy gondot fordítottak a nemesi családok az uradalmi igazgatásra, a birtokgazdálkodásra és az ellenőrzésre. Az illető uradalom birtokosának hatáskörébe Frantisek Sedlak, Slovenska Archivistika. I. (1966)1. füzet 73-97.1., 2. füzet 204-229 1.