Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A családi és uradalmi levéltári fondok alapvető kérdései / 120–127. o.

121 tartozott a kegyúri jog, valamint az uradalom területén élő jobbágyok feletti alsófoku közigazgatás és biráskodás joga is. Összefoglalva a nemesi családok hatáskörébe az alábbi hat hivatali tevé­kenység tartozott: 1. a család kiváltságainak, ősi jogon és más cimen szerzett birtokainak és jogainak védelme, 2. a családtagok közhivatali tevékenysége, 3. a nemesi udvarház vezetése, családi magánügyek, 4. a birtokigazgatás, birtokgazdálkodás vezetése, ellenőrzése, 5. a kegyúri ügyek, 6. jobbágyok feletti közvetlen alsófoku közigazgatás és alsófoku biráskodás. A XVI. század közepéig mind a hat hivatali tevékenységet maguk a földesurak látták el. A majorsági gazdálkodás és a jobbágyok számának növekedése idézte elő az önálló gazdasági hiva­talok kialakulását. Az első három funkció azonban ekkor is a földesurak állandó, közvetlen jogha­tósága körében maradt. E három funkció iratai alkotják a szűkebb értelemben vett családi levél­tárat . A nemes családok l evéltári fondjainak hierarchikus tagolódása tehát a következő: a) a család szűkebb értelemben vett levéltári fondja, vagy fondjai; a családi levéltár és a család ágainak levéltárai, b) az uradalmak központi vagy területi igazgatásának fondjai, c) az egyes uradalmak levéltári fondjai, d) az ipari üzemek levéltári fondjai. A XVIII-XIX. században - különösen a főnemesi családok körében - az első három funk­ció a központi birtokigazgatás hatáskörébe került. A birtokigazgatási funkció önálló hivatali szer­vekké váló differenciálódását csak a gazdag főnemesi családok körében figyelhetjük meg. A kis­nemesi családok birtokügyei nem differenciálódnak; maguk a birtokosok vezetik és ellenőrzik bir­tokaikat. Ilyen esetben a nemesi család iratai egy homogén egészet, az illető család egyetlen levél­tári fondját, egyetlen oszthatatlan családi levéltárat alkotnak. A családi levéltárak Sedlak a családi levéltárak két tipusát különbözteti meg : a) önálló hivatali szervek (birtokjogi, közigazgatási ügyek, magánjellegű családi ügyek) ; leginkább a főnemesi családok levéltárai, b) nem önálló hivatali szervek (legtágabb értelemben vett családi, birtokigazgatási ügyek) ; köznemesi családok levéltárai. A két tipust a tanulmány több példán mutatja be. A Pálífy család a XVII. századtól az egyik leggazdagabb család, több uradalommal, ön­álló igazgatási szervekkel. A birtokigazgatás teljesen elkülönül a családi ügyektől. A differen­ciált birtokigazgatási szervek ügyintézéséből önálló levéltári fondok keletkeztek, a család egyes ágainak levéltárába csak a szűkebb értelemben vett családi ügyek iratai kerültek. A Pálffy család központi levéltára kivétel: nem szervesen, hanem különböző provenienciáju iratok csoportositása utján létrejött gyűjtemény. A Brunszwick-Chotek család ellentéte ennek. A XVII. században még kisnemesi, csak a XVIII. század közepén szereztek több birtokot. Önálló birtokigazgatási szervezetük nem volt, a bir tokrészek sem voltak önállóak. Ezek nem önálló fondok, hanem az egységes családi levéltár részei

Next

/
Oldalképek
Tartalom