Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Szabó Ferenc: A kereskedelmi ágazat irányítása, ügykörei Békés megye tanácsainál, 1950–1956 / 20–36. o.
25 ban történő irányítása: a minisztériumtól kapott tervszámokat a megyei osztály vállalatokra parcellázta s az igy kapott mutatókat kötelező utasításként közölte az alárendelt vállalatokkal. (18) A legnagyobb gondot a vállalatok eredményes működésének biztosítása jelentette. Az irányító munka eredményességét elsősorban a jól szervezett áruellátásból fakadó növekvő jövedelmezőségen lehetett lemérni. A vállalati tevékenység megjavítására - de a vállalatok önállóságának megadása nélkül! - a megyei kereskedelmi osztályok szervezetében 1952. október 1-től létrehozták a megyei kereskedelmi irodákat. E szervek a Minisztérium szakfelügyelete alatt és utasításai szerint működtek, élükön igazgatók álltak. (19) Közvetlen felügyeletüket és irányitásukat a megyei osztályok vezetői látták el, ők feleltek az irodák működéséért.A megyei kereskedelmi irodák a tanácsi felügyelet alá utalt állami kiskereskedelmi válalatok "üzemeltetését, a napi operatív munkát" végezték, mint középfokú gazdasági irányító szervek. (20) Megmaradt iratanyaguk is teljesen vállalati jellegű. 1952 októberétől fogva ezek gyűjtötték és dolgozták is föl a különféle vállalati jelentéseket, statisztikákat, ők lettek a vállalatok közvetlen irányitói. Ellátták a szakmai oktatás szervezését is. Békés megyében hét vállalat ügyei kerültek az irodához: 4 élelmiszerkiskereskedelmi vállalaté (Békéscsabai Kiskereskedelmi Vállalat, Orosháza és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat, Északbékésmegyei Népbolt Vállalat, Keletbékésmegyei Népbolt Vállalat. E négy vállalatnak összesen 227 boltja és 924 alkalmazottja volt 1952 nyarán (és 3 szolgáltató vállalaté (Békéscsabai, Gyulai, Orosházi Helypénzszedő és Mázsáló Vállalat.). Az utóbbi három kislétszámu alakulat volt. Az irodák feladatkörét nem minden megyében alakították ki megfelelően, ezen 1952 végén minisztériumi utasítással igyekeztek segíteni. (21) A kereskedelmi irodák felállítását elrendelő, említett minisztertanácsi határozatok egyúttal a megyei vendéglátóipari trösztök megszervezését is kötelezővé tették, ugyancsak a kereskedelmi osztály középfokú irányító szerveiként. Békés megyében mintegy 350-400 dolgozó tartozott ehhez a szervhez, három vállalatban. (Szálloda és vendéglátóipari vállalatok.) Falun 1949-től a korcsmák összevonásából keletkezett 15-20 fős községi vendéglátó vállalatok működtek. 1950 őszén ezeket az "operettvállalatokat" járási vállalatokba vonták össze. (22) Az állami kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató vállalatok működési területe a városokra és a népesebb községekre koncentrálódott. A kisebb települések áruforgalmát a földmüvesszövetkezetek (szokásos rövidítésük: FMSZ, megyei szövetségüké: MÉSZÖV, járási központjaiké: JÁSZÖV) bonyolították le, az állami vállalatokénál jóval gyengébb adottságokkal és árukészlettel. Ezt a gyakorlatban 1949 óta kialakult elhatárolást 1952 nyarán rögzítették rendelkezések formájában is (23), biztosítva a megyei Kereskedelmi Osztály ellenőrző, egyeztető szerepét. 1952 juliusában Békés megyében 358 szövetkezeti bolt működött, 929 alkalmazottal. (24) 1952. január 1-étől a Belkereskedelmi Minisztérium vette át az országban a zöldség, gyümölcs, hagyma és burgonya felvásárlását. Ennek lebonyolítására hozták létre a Minisztérium közvetlen irányítása alatt álló MEZOKER Egyesülést és annak megyei tagvállalatait. A megyei kereskedelmi osztály és az alsóbb tanácsszervek feladatává tették a MEZOKER támogatását és általános jellegű ellenőrzését. A belső ügyvitelbe nem avatkozhatott, utasítást nem adhatott a tanács. Egyúttal sor került a MÉSZÖV tagszövetkezetei és a MEZOKER felvásárlási területének elhatárolására is. (25) Kisebb jelentőségű intézkedés volt a megyei osztályok tehermentesítésére, hogy 1952. december 31-ig át kellett adniok a tájegységi üzemélelmezési vállalatoknak a kétszáz főnél többet étkeztető üzemi konyhákat. (26) Az ujtipusu kereskedelmi szervezet néhány év alatt kiállta a próba nehezét. 1952 folyamán sor kerülhetett a kereskedelmi dolgozók munkájában mutatkozó hiányok, a vásárlók megkárosítása ellen hozott intézkedésekre is. Az év elején kötelezően bevezették a panaszkönyvet az üzletekben, majd 1952. december 1-én megkezdte működését az Állami Kereskedelmi Felügyelet. Az uj szerv a Belkereskedelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozott, hatásköre a kereskedelem mindhárom szektorára, a vendéglátóipari és közétkeztetési egységekre, üzemi konyhákra is kiterjedt. (27) A jónéhány átszervezési kísérlet után 1952 végére kialakult, sok áttétellel rendelkező megyei kereskedelmi organizáció, amelynek ágazati összefogója, irányitója a megyei tanács kereskedelmi osztálya volt, az 1954. évi II. tanácstörvényig számottevően nem változott. A kereskedelmi
