Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Szabó Ferenc: A kereskedelmi ágazat irányítása, ügykörei Békés megye tanácsainál, 1950–1956 / 20–36. o.

24 A megyei tanács Kereskedelmi Osztálya egyébként az első időkben többször elégedetlen volt a Minisztérium egyes beosztottjainak munkájával. Szóvátette például a szakismeretek hiányá­val küszködő minisztériumi területi előadó gyengeségét. (12) Később már nemigen tettek kritikai megjegyzést a főhatóság irányában. A Minisztérium és a megyei kereskedelmi osztályok közötti alárendeltség és egy célfeladat operativ testületi megoldása, kooperativ megközelitése öltött tes­tet a minden megyei osztályon 1950 nyarán létrehozott áruforgalmi bizottságokban. Feladatuk az volt, hogy a kampányszerű mezőgazdasági terményfelvásárlás során egyszerre nagyobb összeg­ben vidékre kerülő pénz nyomán várható megnövekedett kereslet gyors kielégítésére megfelelő mennyiségű, célszerűen teritett (20-25 központi fekvésű szövetkezet kijelölése) iparcikkmennyi­séget biztosítson, gondoskodjék a megfelelő szállítóeszközökről, propagandáról. (13) A Miniszté­riumban megalakított Központi Áruforgalmi Bizottság alárendeltségébe tartozó megyei bizottság, a kereskedelmi osztály vezetőjének elnöklete alatt, az osztály kereskedelmi csoportjának vezető­jéből, a MÉSZÖV és az MNB képviselőjéből, valamint a területileg illetékes, fontosabb nagykeres­kedelmi vállalatok vezetőjéből állt. Ilyen alkalmilag összeállított testületeket más kampányfela­datokra is szerveztek. b) Az egy-egy megye kereskedelmi életének helyi részletekbe menő irányítását ellátó megyei osztályok alá rendelten az első tanácstörvény alapján a járási és városi, továbbá a köz­ségi tanácsoknál is gondoskodtak a kereskedelmi szakigazgatási szervezet felállításáról. A városi és járási szakigazgatásra elsősorban az iparengedélyek kiadása, a hatósági ellenőrzés és nyil­vántartás, a vásár- és piacrendezés, a magánkereskedők, az egyes állami és szövetkezeti boltok, üzemi konyhák, pékek, hentesek ellenőrzése tartozott. A járások az áruforgalmi terveket és felül­ről megadott kereteket az egyes községekre "bontották le". A városoknak és járásoknak nem volt közvetlen beleszólási lehetőségük a megyei kiskereskedelmi és szolgáltató vállalatok helyi műkö­désébe, csak javaslatot tehettek a megyei osztálynak. A városi és járási tanácsok 1950. augusztus 15-én kezdték működésüket. A városok hiva­tali szervezetében, római III-as számmal jelezve, i pari, kereskedelmi, épitésügyi és közlekedési osztályt k ellett felállítani. Egy-egy ilyen összevont osztály megyénk városaiban kilenc-tizenegy főt jelentett. A jelentősebb mezőgazdasággal rendelkező Békéscsabán és Orosházán csak az ipart és kereskedelmet vonták össze, Gyulán viszont az ipart és kereskedelmet a mezőgazdasággal tár­sítva alakítottak osztályt. (14) A járásokban az összevont osztályok egyenkénti induló létszáma öt-hat fő volt. A kereskedelmi ügyekkel egy-egy városban vagy járásban ténylegesen egy-két tiszt­viselő foglalkozott. A begyűjtési hivatalok kiválása utáni átszervezés nyomán, 1951 január végén, a járások és városok addigi összevont osztályait felbontották. Ettől kezdve ezeken a tanácsszinte­ken önálló kereskedelmi előadók (15) működtek (helyenként csoportvezetői cimmel) az itt tárgyalt korszakon tul is. c) A működésüket 1950 október második felében megkezdő községi tanácsok (16) apparátu­sában a község lélekszámától függően alakult a kereskedelmi szakigazgatás ellátása. A 3000-10 000 lakos közötti un. IV. tipusu és a 10 000 lakoson felüli un. V. tipusu községekben 1950 őszén "me­zőgazdasági, kereskedelmi és ipari csoportot" kellett szervezni. A begyűjtés kiemelésével e szer­vezeti egység nevét 1951 februárjától "ipari, kereskedelmi, begyűjtési és mezőgazdasági csoport­ra" változtatták. A községi tanácsok kereskedelmi feladatait az induláskor mindössze a népboltok, szövetkezeti boltok és vendéglátóipari egységek működésének ellenőrzésében, továbbá a piacok fe­lügyeletében jelölték meg. (17) Javaslattételi joguk a községi tanácsoknak is volt, elsősorban per­sze a helyi szövetkezeti kereskedelem irányában. XXX Az 1950 nyarától 1951. január végéig kialakított, fentebb ismertetett feladatkörök, szer­vezeti formák hosszabb időre állandósultak. Igen jelentős részben jól beváltak. A felmerülő ta­pasztalatok alapján, az ujabb funkciók ellátására, a háromszektoru kereskedelem összehangolásá­ra, a kereskedelmi fegyelem megjavítása céljával 1952-1953 folyamán több jelentős rendelkezés kiadására került sor. Ezek igen hasznosan csiszolták a viszonylag gyorsan megteremtett szer­vezetet. Más oldalról méginkább előtérbe került a kereskedelmi vállalatok tervutasítások formája-

Next

/
Oldalképek
Tartalom