Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.

79 19. Állami Terménybecslési Felügyelőség Somogy megyei Kirendeltsége (Kaposvár) (1951-1954) XXIV. 219. A Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Főosztályának Terménybecslési Osztálya felügyeletével valamennyi megyének, járásnak és városnak volt termésbecslője. Somogyban a me­gyei termésbecslő: az Állami Terménybecslési Felügyelőség (Budapest) megyei szerveként - Kiss János volt, a Megyei Tanács VB. II. Terv- és Statisztikai Osztályán fejtve ki tevékenységét. A já­rások terménybecslői a járási tanácsok terv- és statisztikai csoportjainak voltak a statisztikai előadói. A termésbecsléseket a Népgazdasági Tanács 625/32/1950. sz. határozata értelmében a KSH végezte. A megyei termelési felügyelőknek együtt kellett működniük a megyei termésbecs­lökkel. A 13 csomó (segédletkartonokkal, előbb közigazgatási rendszámos, majd csoportszámos iktatási rendszerben őrzött) irat terjedelme 1,20 ifm. Az iratok a centralizált állami gazdasági szervezetek kiépülése korszakának jelentős forrásai, amelyekben a központi levelezésre, körleve­lekre adandó válaszjelentések, a járási és a megyei összesitők és értékelő jelentések példányai foglalnak helyet a különféle várható terméseredmények mellett. Az adatszolgáltató jelentések egy 1 egy példányát mindannyiszor megküldötték a KSH Somogy megyei Kirendeltsége Terménybecslési Osztályához. Az iratok között különösképp értékesek a termelőszövetkezetek és az állami gazda­ságok termésbecsléseinek az iratai, ezen adatok megyei összesitői. Terménybecslők " álláspontjelentései", valamint a belőlük készült összesitők egyesitették a termelőszövetkezeti csoportok (a megyében ezidőben 145 önálló és III. tipusu csoport volt) és az állami gazdaságok adatait a megye területéről, a vetések állapotáról, a téli fegy- és vizkárokról, a várható terméseredményekről stb. A vetésterületi sperativumok mellett a kukoricára, a szőlőre, a dohányra, a kenderre, a cukorrépára s a takarmányféleségekre is kiterjedtek a jelentésbeli kötelezettségek. A várható termés­eredmények alapján minősitették a termést jónak, közepesnek vagy gyengének. A jó terménybecs löket, akiknek átlagosan 3-5 %-nyi pontossággal kellett dolgozniok, 200 Ft prémiumban részesitették. Az iratokat selejtezhetetlennek tartjuk. 20. Barcsi Növényegészségügyi Körzet Vezetője (Csurgó) (1945-1947) XXIV. 218. A Magyar Növényegészségügyi Szolgálat felügyelete alatt álló Barcsi Növényegészségügyi Körzetnek Csurgón volt a székhelye, vezetője pedig Tóth Ágoston, a Csurgói Református Körmendy Sándor Mezőgazdasági Középiskola igazgatója. Az iratok közül a legértékesebb források az évnegyedi működési jelentések voltak, ame­lyeket a Földművelésügyi Minisztérium Növényegészségügyi Osztályának kellett megküldeni. Talál­hatók az iratok között szőlő- és gyümölcs-permetezőgép összeirások, a behozatali, kiviteli és át­menő forgalomba kerülő növényküldemények vizsgálatát tartalmazó iratok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom