Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.
80 A növényegészségügyi körzetvezetők feladatai közé tartoztak a gyümölcsösök szemléje, a különféle határszemlék tartása, a gyom- és pocokirtás ellenőrzése, az újjáépítéssel kapcsolatos növényegészségügyi teendők ellátása, a háborús károk bejelentései, a különféle szakkérdések, törvények és rendeletek községi elöljáróságok által történő végrehajtásának az ellenőrzése, majd a szaktanácsadás és egyéb oktatási és szakirodalmi tevékenység. Az iratok között növényegészségügyi tervek is találhatók. A körzethez tartozó helységek száma 117 volt, a helyi növényegészségügyi megbízottak száma pedig 90. Az iratok terjedelme 0, 03 ifm. A kevésszámú irat értéke jelentős, igy azok selejtezését nem javasoljuk. * Az átmeneti korszak mezőgazdaságának ujjáépitése aligha volt elképzelhető a különböző földmüvelésügyi hatóságok, szakemberek, társadalmi, érdekvédelmi és néphatalmi szervezetek egymást támogató - részben egymás örökébe lépő - tevékenysége nélkül. A munkában a legforradalmibb tevékenységet végző földigénylő bizottságok mellett jelentős szerepet játszottak a termelési bizottságok is, amelyek a Megye legtöbb községében a módosabb gazdák vezetése alatt működtek. A Megye vezetői sokat fáradoztak a bizottságok összetételének megváltoztatásán, sorainak ujgazdákkal való felfrissitésén. Részben e tendencia politikai erősítésére alakult 1946 szeptemberében az ujgazdák és az újonnan földhözjuttatottak gazdasági s érdekvédelmi szervezete, amelynek már a szervezést követő két hónap multán 250 helyi szervezete volt - 15 000 taggal -a Megyében. E tagság- saját költségén 1500 parasztküldöttet indított tanácskozásra az 1947. február eleji kaposvári megyei értekezletre. A népi demokratikus érdekvédelmi és társadalmi szervezetek: az UFOSZ, aJDEFOSZ, a FEKOSZ, majd az egyes közép- és alsószintű földmüvelésügyi szakszervezetek is, sokat fáradoztak a kisüzemekre tördelt mezőgazdaság integrálása érdekében. Mindenekelőtt e szervek voltak a fel 1 szabadulás után átalakuló mezőgazdaság legujabbkori történetének a legmunkásabb szervezői és oktatói, a mezőgazdaság uj termelési rendszerének és struktúrájának a segitői. E szervek voltak az uj mezőgazdasági közigazgatás demokratikus alapon való - alulról felfelé történő - újjászervezésének és felépítésének a legjelentősebb tényezői .jóllehet a pártviszályok, a mezőgazdaság rovására mutatkozó anyagi eszközök hiánya megoszlásának aránytalansága, a mezőgazdasági igazgatási szervezetek dezorganizáltsága és bomlási folyamata korántsem hozhatta meg azokat az eredményeket, amelyeket az uj utakra lépő mezőgazdaság megérdemelt volna. A Földmüvelésügyi szakigazgatás nemcsak az alsó- és a középszintű szervek rendszerének kiépítésére, hanem a két-három-négy megyét is magába olvasztó kerületi szakigazgatási keretek és szervezetek kiépítésére is törekedett középszinten, közbeékelve e kerületi szervezeteket a földmüvelésügyi miniszter és a megye közé. E korszak a mezőgazdaság-igazgatás történetében olyan jelentős átmeneti korszak volt, amelyet parasztságunk a százados múlt végső lezárásának, népi demokratikus államrendszerünk vezető osztálya pedig egy uj korszak bevezetőjének és nyitányának tekintett.
