Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Luttor Márta: A Filmarchivum munkájáról / 5–13. o.

9 Filmleirás A . filmleirás célja a hozzáférhetőség és többoldalú feltárás. A könyvet bármikor kézbeveheti és átlapozhatja az olvasó, a filmmel technikai és anyagi akadályok miatt ezt nem teheti meg. Ebből természetesen nem következik az, hogy a filmleirás teljesen feleslegessé teszi magának a filmnek a megtekintését. A filmtudományi kutatómunka során a kutatók többször és részletesen tanulmányozzák a vizsgált anyagot. Sok esetben azonban a pontos adatok, a tartalom pontos rögzitése lehetővé teszi a kutató vagy érdeklődő számára, hogy a kópia megtekintése nélkül tájékozódást nyerjen, felfrissitse ismereteit, vagy éppen kijelölje a megtekintésre szükséges részletet. A hü leírás alkalmat ad bizonyos összehasonlításokra a tekintetben is, hogy adott film különböző kópiái teljesek, vagy hiányosak-e? JÁTÉKFILM A filmszalagről leirjuk a teljes focimét (cim, alkotók, szereplők) és minden - a filmszalagra vetitett vagy benyomott - szöveget. Rögzitjük a film technikai adatait (anyagfajta, képméret, tekercsszám, hossz, a film nyelve illetve feliratai). Ha a filmszalagon található focim nem tartalmaz minden szükséges adatot - ami sajnos gyakran fordul elő - különböző segédkönyvekből, filmográfiákből pótoljuk, a forrás megjelölésével. Kiegészítjük továbbá a focimét a különböző cimváltozatokkal, esetleges adatvariáciőkkal és szereposztással. A tartalomleirásnál utalva a cselekmény színhelyére és korára, tárgyszerűen rögzitjük a film cselekményét, valamint regisztráljuk, hogy egyes tekercsek mit tartalmaznak. így a kutató könnyebben megállapíthatja, hogy a film mely részletét kivan ja megtekinteni; kiderülhet például, hogy a HAM LET-ben hol található a hires monológ, vagy zenés filmekben egy bizonyos zeneszám. Magyar és filmtörténeti szempontból értékes alkotásokat részletezőbben, a különösebb értékkel nem rendelkező, szórakoztató filmeket tömörebben irjuk le. Hasznos lenne néhány kiemelkedő alkotásról elemző, beállítások, jelenetek szerinti leírást is végezni, de jelenlegi lehetőségeink erre - a speciálisan a tudományos kutatást szolgáló tevékenységre - nem adnak módot. KISFILM E filmanyag gyűjtőnevére eddig nem sikerült a helyes magyar kifejezést megtalálnunk. A "kisfilm" vagy a "rövidfilm" elnevezés azért nem helyes, mert egy dokumentumfilm értékét tekintve-lehet nem "kisebb", hosszúságát tekintve pedig gyakran nem "rövidebb" a játékfilmnél. Legjobban a "nem játékfilm" kifejezés fedné a valóságot, ha nem lenne magyartalan és mesterkélt. Ebbe a csoportba a következő műfajok sorolhatók: dokumentumfilm, riportfilm, cinema verité, népszerű tudományos film, oktató film, kompilációs film, kísérleti film, propaganda film, reklámfilm. A kisfilmek főcimleirása és kiegészítése a játékfilmhez hasonlóan történik, de eltérő tartalmi feldolgozást igényelnek. Legtöbbjük igen fontos, pótolhatatlan dokumentuma lehet társadalmi-politikai eseményeknek, feltárthatja egy-egy tudományág, ismeretág uj eredményeit vagy éppen történetét, a legkülönbözőbb témákban szolgálhatja a népművelést. Felhasználásuk történhet közvetve, ugy hogy uj filmekben az eredetiből átvéve - esetleg uj, jellemző szempontok szerint csoportosítva - alkalmazzák a szükséges képsorokat, és közvetlenül, amikor évfordulók, megemlékezések alkalmával, vagy ismeretterjesztés, oktatás illusztrálásaként kerülnek a filmek vetítésre. Ezért a kisfilmekről csak néhánymondatos tartalmi leírást, viszont a film tárgyának megfelelően hosszabb-rövidebb, részletező képsorleirást készítünk. Ennek megszerkesztésében a tárgyszerű rögzítésen kívül a felhasználhatóság szempontjait is figyelembe vesszük. Ugyanis nem mindegy, hogy bizonyos képsor milyen időtartamú, a látott kép jellemző-e arra, amit a szöveg tartalmaz. Ugyanakkor előfordulhat,hogy egy-két kockányi kép megemlítése is hasznos. Egy alkalommal például a Nemzeti Múzeumnak a koronázási palást képére volt szüksége. Egyik filmünkben ugyancsak villanásnyira látszik, de sikerült egy kockából kifotőzni és felnagyítani.