Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez: a 175 éve megjelent első magyar nyelvű földrajzi munka előzményei, forrásai és megírásának körülményei / 139–147. o.

tásában jeleskedett - latinul, németül, szlovákul, franciául ós olaszul beszélt -, de európai műveltségű tanárai megismertették és megszerettették vele a természettudományokat is. Egyetemet, faiskolát nem járt; Lőcsén, majd Kazinczy ajánlása alapján, Kassán lett tanító,. 1789-ben — 25 éves korában — megint csak Kazinczy pártfogolásával lett a borsodi tankerület vizitátora. Kassán bekapcsolódott az irodalmi életbej verse jelent meg az Orpheusban, fordításokkal foglalkozott. Baróti SzaTsó Dáviddal itt kötött életre szóló barátságot. II. József halála után protestáns vallása miatt állását elvesztette és kenyér nélkül maradt majd egy esztendeig. Petheő Jakab helytartótanácsi referens biztatására - aki addig is jó minősítéseket adott róla - beadta kérelmét a pesti egyetemen akkor létesített magyar tanszék elnyerésére. Közben - talán Szerdahelyi György kanonok, helytartótanácsi ülnök hatására - katolizált. Bár nála nevesebb és képzettebb művelői is voltak ebben az időben a magyar nyelvnek - Révay, Rájnis, Baróti Szabó -, Vályi a magyar nyelvű irodalom érdemes munkásai közé tartozott. Kazinczy Magyar Pantheon-jában kedvezőtlen képet fest rólaj ez határozta meg sokáig a róla alkotott közvéleményt, de ma már jobban méltányolják érdemeit.. Kemény György 1933 novemberében a Magyar Nyelvtudományi Társaság ülésén elmondott beszédében Vályi "rehabilitálására" törekedett, Benkő Loránd pedig a számára méltó helyet jelöli ki kora literatúrájában./7/ Földrajzi lexikona, a "Magyar Országnak Leirása 1796-1799-ben jelent^ meg Budán, 3 kötetben. B müvéért a magyar nyelvű földrajzi irodalom úttörőjeként tartják számon. A könyvet két igény szerencsés találkozása hivta életre. Áz egyik a Helytartótanács - bár utólagos - igénye egységes, a tényleges állapotoknak megfelelő magyar földrajzi munka készitésére, így érthető a könyv megírásához nyújtott segítsége A másik igényt - és ez a jelentősebb - az ébredő nemzeti öntudat jelenti. Mivel a nemzeti ébredést elsősorban a magyar nyelv müvelése, jobbítása terén született munkák segítették elő, a kor igényli magyar nyelvű geográfiai mü megírását is, Vályi első lépésként az elődök munkájához nyúlt. Az Orpheus/8/ híradása szerint Korabinszky Lexikon-ját fordítja. A sajtó híradását ösztönzésnek vette* "... mit tudtam cselekedni? - mondja Vályi - hirem és tudtom nélkül nyomtattatott vala ki néhány esztendőkkel ezelőtt a magyar Orfeuszban, hogy Korabinszki Mátyás Urnák Lexikonát fordítom, s kötelességképen vettem fel. Igaz, hogy kedvem vala a Tárgyhoz, mit is tehettem volna hasznosabbat, szükségesebbet Hazámnak e szolgálatnál?"/9/ Egy pár esztendő elmúlt, amig a mü megjelenhetett. Vályi igényessége nem engedte meg, hogy előtanulmányok, forráskutatás nélkül kezdjen hozzá a munkához. Gyenge egészségi állapota és a megnemértós azonban sok akadályt gördített eléje. Milyen forrásokat használt Vályi? Már a fentiekből is tudjuk, hogy Korabinszky munkáját ismerte, sőt fordította, igy ezt a munkát Vályi első forrásának tekinthetjük. 140