Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez: a 175 éve megjelent első magyar nyelvű földrajzi munka előzményei, forrásai és megírásának körülményei / 139–147. o.

Batthyány József hercegprímás az esztergomi főegyházmegye könyvtárában őrzött kéziratokból rendelkezésére bocsátotta Bél Mátyás kéziratait./10/ "Bél Mátyásnak nyomtatatlan becses kézírásait Herceg Kradinális Batthyány. József ő Eminenciásától megnyervén munkámnak tökéletesítése végett ..." — irja Széchényi Ferencnek -, "„„. e megbecsülhetetlen kézírásoknak igen nagy hasznát Vettem munkámban, mindazáltal sok nevezetes dolgok, sőt egész tárgyak kimaradtak az enyémből, minthogy a Vármegyék többnyire minél rövidebb munkát kívántak."/ll/ Ezt is forrásnak kell tekintenünk, A fenti idézet is sejteti, hogy az Országos Levéltár anyagában is találhatunk a mü születésére vonatkozó adatokat, részben a Helytartótanácsi Levéltárában, részben a családi levéltárakban. MagaJTályi is emliti előszavában, hogy Ráth igoston/12/ helytartósági alszámvevő jóindulata tette lehetővé, hogy a Helytartótanács számára készült catastrumokat tanulmányozza, elolvassa. A közbenjárásra és jóindulatra szükség is volt. Széchényi Ferencnek Írja: "... van a Felséges Királyi Helytartó Tanácsnak^kisebb catastruma is; de a nagy tíz kötetből állott senkinek sem engedik: sőt a hasznavételét is csak a megholt F. Nádor Ispány által és elég bajok után nyerhettem meg."/13/ A catastrumok ma is meg vannak, az Országos Levéltár őrzi őket, mintegy 1,20 ifm terjedelemben. Ezek a következők: "Catastrum populosorum locorum regni Hungáriáé" 1773 "Catastrum locorum populosorum regni Hungáriáé" 1781/14/ "Tabelláé universorum locorum regni Hungáriáé sec undum comitatus" 1780-81 "Tabelláé universorum locorum regni Hungáriáé secundum dioeceses" 1780-81/15/ "Az első két helységnévtár azonos rendszerű; a helységeket magyar neveik betűrendjében sorolja fel és külön rovatban közli az egyes helységek megybeli hovatartozását. A harmadik helységnévtár megyék, a megyén bélül járások szerint tagolódik ós a helységek magyar neve mellett feltünteti a nemzetiségi nyelvű névváltozatokat is, továbbá azt, hogy milyen egyházmegyébe tartoznak. A negyedik helységnévtár az előbbivel azonos adatszolgáltatást ad, de a helységek felsorolása egyházmegyék, ezeken belül pedig egyházkerületek szerint magyar neveik betűrendjében történik. A két utóbbi helységnévtár még egy külön rovatban feltünteti azt is, hogy a helység civitas, oppidum, pagus vagy praedium-e."/l6/ Rendelkezésére állt "Ezen kívül a Magyar Országi Földes Uraságoknak, s Nemeseknek Neveik is... Megvan az Országnak 1785. esztendőbéli összeszámláltatása: meg van a Királyi Városoknak summás nevezetessége, minden jövedelmeikkel, költségeikkel, s népességeivel egyetemben, mind Magyar, mind pedig Horvát Országra nézve"/17/ Az elmondottak után fentieket tekinthetjük a legalapvetőbb forrásoknak, amelyek elsősorban biztosították az igényes munka megszületését. Már az első kötet kiadása után kiderült azonban, hogy számos hiányosság és javítanivaló akad a könyvben, hiszen a felhasznált catastrumok másfél évtizeddel azelőtti állapotokat rögzítettek, sőt az első mintegy negyedszázados volt, ami azt jelentette, hogy a közbeeső időben történt változásokat ez a forrás már nem rögzíthette. 141