Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez: a 175 éve megjelent első magyar nyelvű földrajzi munka előzményei, forrásai és megírásának körülményei / 139–147. o.

Oentgraf Károlyi Adalékok Vályi András földrajzi lexikonának keletkezéséhez /A 175 éve megjelent első magyar nyelvű földrajzi munka előzményei, forrásai és megirásának körülményei/ "... egy bölts Fijam magyar etsettyével Fel fedez, magasztal anyai nyelvével."/!/ A magyar földrajzi irodalom és a földrajztudomány művelése viszonylag későn bontakozott ki, magyar nyelven pedig csak 1796-ban jelentkezett nagy­igényű geográfiai munka. Hogy ezt a munkát elhelyezhessük a magyar földrajz­tudomány történetében és fejlődésében, tekintsük át röviden a megelőző ko­rok jelentősebb eseményeit./2/ A nagytudású humanista Oláh Miklós - aki Erasmusszal is levelezett, ­fő müvében, az "Attila et Hungaria"-ban történeti és földrajzi szempontokat egyesit* Az ezt követő második nagy vállalkozás Bél Mátyásét "Notitia Hungáriáé novae historioo-geographica"./3/ Munkája Magyarország vármegyéinek földraj­zát, történelmi múltját és az iró korát tárgyalja. Nagy forrásértéke vitat­hatatlan. A magyar földrajzi irodalom ujabb határköve 1786. Ebben az évben jele­nik meg Pozsonyban Korabinszky Mátyás "Geographisoh—historisches und Pro— dukten Lexikon von üngarn" c. munkája. Ez a munka statisztikai—geográfiai szótár térképpel,/4/ A könyv a teljesség igényével készült; tudományos és népszerű tájékoztató feladatának egyaránt megfelel. Megemlíthetjük még - a tágan értelmezett földrajztudomány keretein be­lül - Berzeviczy Gergely 1797-ben Lőcsén megjelent munkáját, a "De commercio et industria Hungariae"-t,/5/ Ez a munka már a tárgyalandó mű korában szü­letett; bizonyítéka a földrajzi müvek iránti igénynek. Az eddig emiitett munkák, bár tárgyuknál és Írójuk személyénél fogva a magyar földrajzi irodalom és tudomány alapjait képezik, nem magyar nyelven irodtak. Az első jelentős magyar nyelvű földrajzi munka Vályi András pesti egye­temi professzor nevéhez fűződik, aki ott a magyar nyelv tanára volt./6/ Vályi András 1764. november 30-án született Miskolcon, Iskoláit szülő­városában és Lőcsén végezte. Lőcsén elsősorban az idegen nyelvek elsajáti­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom