Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.

Szeged és a megye Tisza balparti részeinek felszabadító* harcaihoz ilyen forrás nem állott rendelkezésre. Erre a területre vonatkozóan a lakosság visszaemlékezéseire és az adatoknak az irodalommal való egybevetésükre lehetett támaszkodni. A müvet rövidített szöveggel sokszorosításban ugyanezen a cimen a TIT Csongrád Megyei Szervezete is kiadta 1969-ben. - 0O0 Oltvai Ferenc: Makó gazdasági, tá

rsadalmi ás politikai élete az 1929-1933~as g

azdasági valsag időszakában /Makó az első felszabadult magyar város. Makói Városi Tanács, Kossuth Könyvkiadó. 1969. Szerk.: Tamási Mihály/ '" A műben egy szerzői kollektíva négy tagja Makó város történetét ismerteti. Erdei Ferenc: Makó város történeti pályája c. bevezető tanulmányában a város fejlődését 1918-ig, Polányi Imre 1920-1928 és a II. világháború éveit, Tamási Mihály a háborús évek második felét és a felszabadulást, majd a népi demokratikus fejlődést ismertetik. Oltvai a világgazdasági válság gazdasági és társadalmi hatását és jelenségeit vizsgálja Makón. Ebbe ágyazza be a politikai mozgalmakat, azok fellendülését a válság nyomán. Ebben a tekintetben a korszak úgyszólván egész megyei fejlődését adja, mert azokkal a makói mozgalmak szoros kapcsolatban állottak. Ebben az Időben a kommunista mozgalom fellendülése jelent haladást és annak elterjedéséről a perek irataiból lehetett képet rajzolni. A makói kommunisták szervezkedése szoros kapcsolatban állott a szegedi mozgalmakkal, és kiterjedt az ifjúságra is. A korábbi időszakkal szemben, ezekben az években fellendült a szociáldemokraták tevékenysége is, amely elsősorban a szakegyletekben folyt agitációban, szervezkedésben, sztrájkokban, tüntetésekben mutatkozott meg. A legérdekesebb jelenség mégis a szociáldemokrata párt együttműködése a^48-as Kossuth-párttal. A mozgalom mögött valójában az illegális kommunisták álltak, és sikerült is Makón az egyesült ellenzéknek az 1929. november 3-án megtartott törvényhatósági bizottsági választáson győzelmet aratni, mert kizárólag az ő jelöltjeit választották meg. A szerző ismerteti az egyesült ellenzék kiemelkedő egyéniségeit. A válság időszakában kialakult ellenzéki politika befolyása alá került a makói parasztság túlnyomó többsége, ami tükrözte azt a rendkívül mély szociális feszültséget, amely áthatotta Makó és Csanád megye egész társadalmát. - 0O0 745