Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - IRODALOM - Tájékoztatás a levéltárosok 1969-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 728–756. o.
Oltvai Perenc: Az isko laUg y jCe 1e t-gs anádbanja Proletárdiktatúra '^idő-szakában /Békési élet, 1969*/ A szerző azt vizsgálja, hogy a Csanád megyében viszonylag rövid ideig tartó /március 22 - április vége/^proletárdiktatúra időszakában az iskolázás terén milyen változások történtek. Eljutottak-e a proletárdiktatúra kultúrpolitikai intézkedései a falvakba? Kelet-Csanád különben Csanád megyének az a része, amelyik 1950-ben Békés megyéhez került és az egykori battonyai és mezőkovácsházi járásokat foglalja magában. A megye és annak különösen a keleti részén a proletárdiktatúra intézkedésének a közlekedés nehézségei is útjában állottak. így az iskolázásra vonatkozó intézkedések főleg a pártszervezők, az agitátorok utján jutottak el a községekbe és nem Írásban, a hivatalok utján. Az iskolázás esetében egyik legfontosabb intézkedés az iskolák államositása volt. Ennek nyomán a tantermek falairól eltávolították a kereszteket és a vallásos jellegű képeket, a cimereket, feliratokat. A tanitók - még a falvakban is ~ letették az esküt. A vallásoktatás az iskolában úgyszólván a proletárdiktatúra megdöntéséig szünetelt. A vallásoktatásra jelentkező gyermekek a templomban, vagy a plébánián részesültek vallásoktatásban. A rövid időszak azonban nem volt elégséges arra, hogy az uj események a társadalom szélesebb köreit is megnyerjék maguknak. Battonyán pl. az eltávolított kereszteket április közepén az igazgatónak vissza kellett helyeznie és a zárdában ki kellett jelentenie, hogy az apácák szerzetesi ruhában folytathatják a tanítást. Az intézkedéseket előkészület nélkül hajtották végre és számos községben azok végrehajtásával a proletárok sem értettek egyet. A diktatúra időszaka alatt az ellenforradalmi tevékenység következtében is számos helyen lazult a gyermekek fegyelme. A diktatúra rövid időszaka alatt is megmutatkozott az iskolázás terén a demokratikus irányzat, így az iskolázásban szünet nem állott be, a beiratkozott tanulók sokkal nagyobb számban tettek eleget az iskolázási kötelességnek, mint korábban. Növekedett a tanulók önállósága, felelőssége. A tanitók nagyobb szerepet kezdtek vinni a falusi közösség életében* mint azelőtt. A szerző ezután községenkint ismerteti az iskolázás helyzetét. Milyen változások történtek, mi lett a tanitók sorsa? Számos tanitót az ellenfor- . radalom időszaka alatt, sőt már a román megszállás alatt, maguk a megszállók üldöztek és felelősségre vontak. A két járásban, jóllehet a forradalmi helyzetben a pártszervek egyébbel voltak elfoglalva, az iskolázás terén lényegesebb változások a külsőségekben nyilvánultak meg. Több helyen azonban a helyi szervek érdeklődésének középpontjába került az iskola. A rövid időszak arra sem volt elég, hogy a legkirívóbb 746
