Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban / 705–722. o.

csak ezután mérik az ismeretlen pH-ja oldat hidrogénion--koncentrációját. Ez a módszer teljesen megfelel, ha oldatban mérünk pH-t. A jelen esetben azonban csak egy vékony vízrétegen keresztül deffuzió utján jut el a megnedvesített papir felületéről a sik üvegelektródra és az összehasonlító elektród felületére a pH-t meghatározó hidrogénion. Mint ismert az ionok diffúziója alkalmával az elektródok határfelületén diffúziós potenciál jön létre, mely megmásítja az igy mérhető tényleges feszültségkülönbség értékét. Annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük, a méréssel azonos körülmények között kell "beállítani a berendezést. Ezért ajánlatos jóminőségü szűrőpapírokat beáztatni a puffer oldatokba, és azok megszáritása után ugyancsak egy csepp viz felvitelével megnedvesített "puffer-papirokon" beállítani a mérőműszert és az elektródákat, majd ezután mérni a kérdéses papir felületén, így ugyan belemérjük a diffúziós potenciált is a pHba, de mivel a készülék hitelesítése, és a mérés azonos módon történt, a diffúziós potenciál által okozott hiba kiesik Ilyen méréseim eredményeit egy másik cikk keretein belül kívánom ismertetni. Mint a fentiekből is látható, elvben nincs akadálya a papír pH egyszerű megmérésének, a gyakorlatban azonban még sok nehézség mutatkozik. Nyilván ha ezeken a metodikai nehézségeken sikerül túljutni, az utóbb emiitett siküveg-elekt ródok alkalmazásában egy a restaurálási céloknak is mindenben megfelelő mérési módszert nyerünk. Külön kérdésként kell tárgyalni azt a problémát, miért vált szükségessé a papir gyártása és felhasználása során a pH mérése. Teljességre törekedni e cikk keretében nem lehet, mert igen nagy azon fizikai-kémiai és kémiai folyamatok száma, ahol a pH-nak jelentős, vagy döntő szerepe van. A leglényegesebbekről azonban beszélni kell. A papírgyártás során igen fontos részfolyamat a fából nyert cellulóz fehérítése. Például a fenyő-szulfitcellulózból egyetlen lépésben is, tisztán valamely hipoklorit vegyülettel fehér, kellő szilárdságú cellulózt lehet előállítani /lO/. Egylépcsős fehérítés alkalmával mindig bekövetkezhet kisebb-nagyobb mértékben hemicellulóz oldódás és cellulóz ká rosodás is. Ennek a károsodásnak a mértéke a fehérítés idő™ tartamától és a pH értéktől függ. A károsodás ebben az esetben pH = 4*8 közötti értéknél a legnagyobb, az alatt pH - 1ig, ^és a fölött pH = 13~ig lényegesen kisebb mértékű. Itt tehát igen fontos tényező, hogy a fehérítés ideje alatt a hipoklorit oldat pH-ja milyen értékű, mert a kinyerhető jóminőségű cellulóz mennyiségét ezzel szabályozhatjuk. Természetesen ha a fehérítést többlépcsős technológiával végzik, a pH szerepe hasonlóan fontos, csak más értékek mérvadóak. ~8gJ gyártási folyamatban, ahol igen nagy mennyiségű mel 717