Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban / 705–722. o.

léktermék keletkezik a főtermék gazdaságos előállítása nagymértékben attól függ, hogy hogyan tudják hasznosítani a melléktermékeket. Ez a helyzet a papírgyártásnál is. Itt pl, a keletkezett szulfitlugot kell hasznosítani, mint a legjelentősebb mellékterméket. Többféle eljárást dolgoztak ki e célból, melyek közül csak kettőt említek: az élesztő gyártást és az alkohol előállítást. Mindkét részletezni nem kivarrt folyamatban a pH-nak jelentős szerepe van. Másik jelentős gyártási folyamat a papírhulladék hasznosítása a papírgyártás során. Itt lényeges a hulladékpapír megtisztítása részben a rárakódott szennyeződésektől, részben a papíron levő nyomdai festékektől, vagy tintától stb. Ennek az eljárásnak lényeges feltétele, hogy a tisztítás és fehérítés során az oldat pH-ja egy adott optimumnál legyen. Még egy jelentős gyártási folyamatot szeretnék példaként megemlíteni, a papirpép enyvezését. A papirpép enyvez és é* tői függ a kész papír vízfelvevő képessége, ami ha nagy, az iratpapírnál káros jelenség. Az enyvezést olyan körülmények között kell végrehajtani, hogy az enyvező oldat pH-ja 4,5-5,5 között legyen. A papir felhasználás területéről is említenék egy pár példát. Első sorban a nyomdai eljárások területéről kívánok beszélni, hisz ez az egyik legjelentősebb papirfogyasztó, felhasználó iparág. A nyomás során a nyomólemezek maratása lényeges folyamat. Ezt ugy irányítják /cink lemez esetében/, hogy azokon a részeken, ahol nem szabad a lemezen festéknek lennie, egy vékony foszfát réteget alakítanak ki cinkföszfátból. A többi, helyen viszont a levegő oxigénjének hatására létrejött oxidréteget el kell távolítani. A foszfát réteg kialakításához a pH optimum 3,5 felett van, az oxidréteg eltávolítása viszont akkor tökéletes ha az oldat pH-ja 3,5 alatt van. Ezért ugy járnak el, hogy a maratás elején a marat ós av pH-ja 3,5 alatt legyen, de ahogy fogy a sav a pH™ja emelkedjék "3>4 fölé, és így egy technológiai lépésben kapják meg a kívánt felületet. Másik fontos szempont a nyomdatechnikában, hogy a 'nyomóhengereken csak ott ragadjon fel a festék, ahol ez kívánatos. Ezt ugy érik el, hogy a festék nélkül maradó részeket un. nedvesitő-oldattal kezelik. Ebben az oldatban nem oldódik az olajos festék, így nem ragad a nem kívánt részekre. Ez az oldat akkor teljesiti kielégítően feladatát, ha pH-ja 7 alatt van. Másik igen nagy probléma a nyomás során a papir felületének pH-ja és az alkalmazott festék száradási ideje között levő összefüggés. Minél kisebb a papir felületének pH-ja, annál nehezebben szárad a rávitt festék. Ezért a nyomdászok számára nélkülözhetetlen a papír pH-jának állandó figyelemmel kisérése. Gondolom ennyi példa elégséges annak bizonyítására, hogy a papír gyártása és felhasználása során nélkü™ 718