Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A pH fogalma és szerepe a restaurálásban / 705–722. o.

710 Az elmélet továbbfejlesztése során minden proton /H / tartalmú oldószert elvileg öndisszociációra képesnek tarthatunk, amikor is szolvatált proton, azaz a savas jelleg hordozója és oldószer anion, a bázikus jelleg hordozója, keletkezik. Az idők folyamán azonban nyilvánvaló lett, hogy ez a fogalmazás sem elég általános, mert sav-bázis kölcsönhatásról beszélhetünk pl. cseppfolyós kéndioxidban is, ahol a savat képviselő rész proton mentes, a bázist képviselő rész pedig hidroxil mentes: 16. 2 S0

o —* S0^ + Böt Jelentős további előrehaladást jelentett a 30-as években Brönsted és Lowry /5, 6/ proton elmélete. Ezek szerint a sav proton-átadó /protondonor/, mig a bázis proton átvevő /proton-akceptor/. Ezen túlmenően Brönsted elkülönítette a sóképzést a semlegesítési reakciótól, mivel szerint a savbázis kölcsönhatása nem vezet semlegesítéshez, hanem ilyenkor mindig egy uj sav és egy uj bázis keletkezik: 17. S

1 + B

1 -—* S

2 + B

2 sav bázis sav bázis a/ H

o

0 + H

o

0 _Jà HUO* + 0H~ b/ H01 + H

Q

0 —^ H^0

+ + 01" c/ CH,C00H + CH-zCOOH ^ CH,CÍOOHÍ + CH,C00~ 3 3 ^ 3 2 3 d/ HC10. + CH,C00H ^ CEUCOOHÍ + CIO 7 stb. 4 3 v — 3 2 4 A^sav-bázis kölcsönhatás nem vezet tehát szükségképpen sóképzéshez, vagyis sóképzést akkor is észlelhetünk, ha nem sav és lug reagál egymással. 18. N/CH^/% + CH,J -—^ N/CH,/,J 3 3 3 *^ 3 4 Pontos következtetés az a megállapítás is, hogy savas jellegű vegyület protonját csak ugy adhatja át, ha olyan vegyület is van jelen, melynek nagyobb a protonmegkötő képessége, mint a protonnal összekapcsolt bázisé. A vegyületek közül a fenti elméletnek megfelelően a "sav" lehet semleges molekula, kation és anion. Mindezek képesek a protont koordináló bázisnak, vagy az oldószernek protont átadni, miközben vizben hidroxónium-ion, illetve általában ónium-