Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Németh Péterné: A közigazgatás és a nemzeti bizottságok Szabolcsban: 1944. november–1945. május / 56–65. o.
zeti Bizottság Nyíregyházán 1944* december 17-én, a választásokat előkészitő bizottság küldötteinek részvételével, a már mükadő demokratikus pártok és különböző érdekképviseleti szervek delegáltjaiból alakult meg /4/. Az első ülésen, 1944* december 19-én a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt, a szakszervezetek, a Gazdaszövetség, a Kereskedők és Iparosok Csoportja és a Pártonkívüli Demokraták három-három küldöttje delegálta a nemzetgyűlési képviselőket és választotta meg a Megyei Nemzeti Bizottság elnökét /5/« Elnöknek nagy szótöbbséggel Erőss János főispánt választották meg, akinek személyében a Megyei Nemzeti Bizottság elnöki és a főispáni funkciója egyesült; ez még szorosabbra vonta a két szerv kapcsolatát. A Megyei Nemzeti Bizottság 1945. január 10-én tárgyalta a kormánynak a közigazgatás újjászervezéséről szóló 14/1945. M.E. számú rendeletét, amely felhivta "a már megalakult és ezután megalakítandó községi, városi, járási és törvényhatósági nemzeti bizottságokat, hogy mindenütt alakitsák újjá az önkormányzati testületeket,..*" /6/ 1945. január közepétől február végéig tartó másfél hónap alatt a Megyei Nemzeti Bizottság végrehajtotta azokat a feladatokat, melyeket a központi szervek a nemzeti bizottságokra biztak: megalakították a közalkalmazottak igazoló bizottságát, kijelölték a népbiróság tagjait, a városi képviselőtestületet újjászervezték, jóváhagyták a rendőrség vezető tisztviselőit. Ez a közel másfél hónap volt a Megyei Bizottság működésének legmozgalmasabb szakasza. Február végétől a Megyei Nemzeti Bizottság több, mint másfél hónapig nem ült össze. Funkcióit egyrészt a főispán, másrészt pártközi értekezletek vették át. Gyakorlatban a Megyei Nemzeti Bizottság csak a főispánon és a közigazgatási apparátuson keresztül tartotta a kapcsolatot a községi nemzeti bizottságokkal. Az utasitások mindig az elöljáróságokhoz érkeztek, azok közvetítették, és többnyire számon is tartották a rendeletek végrehajtását. Szabolcs megyében 1945. február-március folyamán megalakult járási és községi nemzeti bizottságok nagyrészt a közigazgatási apparátus közreműködésével jöttek létre. Amikor a főispán az egész apparátust mozgósitotta a nemzeti bizottságok megszervezésére, tulajdonképpen az a cél vezérelte, hogy méltóképp fejezze be a közigazgatás újjászervezését. A január . 4-én megjelent kormányrendelet szerint ez csakis a nemzeti bizottságok közreműködésével történhetett. Ezt a célt szolgálta az 1945. január 16-án kelt főispáni rendelkezés, amely felszólította Nyiregyháza polgármesterét 58