Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 1. szám - Németh Péterné: A közigazgatás és a nemzeti bizottságok Szabolcsban: 1944. november–1945. május / 56–65. o.
és a járások főszolgabiráit, hogy haladéktalanul szervezzék' meg a községi és járási nemzeti "bizottságokat /7/. Egyidejűleg arról is intézkedett,, hogy az egyes járások hány tagot küldjenek az uj törvényhatéságba. A községi jegyzők február elejéig megkapták az utasitást a nemzeti bizottságok megalakítására, amelynek megszervezésében hatékonyan közre is működtek. A már működő pártokat felkérték, hogy alakitsák meg a községi nemzeti bizottságokat. Ismertették a feladataikra vonatkozó kormányrendeletet, és megválasztották a járási nemzeti bizottságba küldendő tagokat. Ahol még a pártok nem működtek, ott a jegyzők pártönkivüliekből alakitották meg a nemzeti bizottságokat, de ügyeltek arra, hogy lehetőleg minden rétegnek legyen képviselete. A tiszai járás főszolgabirája a Járási Nemzeti Bizottság alakuló ülésén kijelentette, hogy mivel a járás területén a pártpolitikai szervezkedés csak egyes községekben indult meg, mind a járási nemzeti bizottságot, mind a törvényhatósági bizottságba delegáltak névsorát érdekképviseleti elv alapján kell összeállítani. így "az egyházakat képviselné 2 kiküldött, a földművelő néposztályt 5 kiküldött, 1 gazdatiszt, az iparosságot 1 kiküldött, kereskedőket 1 kiküldött, az értelmiséget 2 kiküldött". A javaslatot a Járási Nemzeti Bizottság egyhangúan elfogadta /8/. 1945. március második felében a járási nemzeti bizottságok felterjesztették a megyebizottsági tagok névsorát. 1945. április 9 _ én pedig ünnepélyes keretek között megtartották az újjáalakult törvényhatósági bizottság első közgyűlését,. Erőss János székfoglaló beszédében a nemzeti összefogás, az ujjáépités fontosságának adott hangot és lelkesedéssel beszélt egy uj Magyarország megteremtéséről. Az első közgyűlés azonban nem volt zavartalan. A koalícióban résztvevő pártok még április 7-én f két nappal a közgyűlés előtt nem tudtak megegyezni a főispánon kivül egyetlen megyei tisztviselő személyében sem. A Kommunista Párt csak a főispán beiktatásában vett részt, a továbbiakban pedig a tisztujitás és a többi határozat ellen fellebbezést adott be a belügyminiszterhez, fellebbezésében rámutatott, hogy "megítélésünk szerint nem adatott meg a lehetőség arra, hogy a megválasztandó személyeket illetően a szükséges és szerintünk nélkülözhetetlen tájékozódást beszerezhessük, vagy pedig ezen állásokra megfelelő személyeket javasoljunk. A választásnak ilyen rohamos megejtésében némi célzatosságot látunk arra, hogy szervezkedésünkben és állásfoglalásunkban megakadályoztassunk" /9/« Volt más ok is, amely a törvényhatósági bizottság^újjáalakítását sürgette. Ezt pedig a községi nemzeti bizottságok és a községek közigazgatási szervezete között hatásköri kérdésekben egyre jobban kiéleződő ellentétekben kereshetjük. A Megyei Nemzeti Bizottság a főispán kezében engedelmes eszköz volt, a járási nemzeti bizottságok pedig nehézkességük miatt hamarosan 59
