Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - FIGYELŐ - Bautier, R. H.–Szedő Antal: A helyi közületek levéltárai / 373–408. o.

egyik-másik a mai napig fennmaradt. Levéltáraik általában csekély terjedelműek és vagy községi levéltárakban vannak, vagy valamelyik volt funkcionárius családjának a levéltárában. A beszámoló ezekről többet nem szól, de nem érinti a mai községek és egyházközségek keletkezésének nehéz, még nem tisztázott kérdéseit sem. Mellőzi még az olyan hatósági jogkörrel biró közösségeket is, amelyek nem foglalják magukban a terület valamenynyi lakóját, vagy amelynek döntései nem minden lakosra kötelezőek, vagy amelyek feladataikat csak bizonyos jogi vagy gazdasági szektorban gyakorolják. Hogy a válaszokban felhozott példákból csak néhányat emlitsen: nem tárgyalja a kereskedelmi és iparkamarákat, ipartestületeket, mezőgazdasági . kamarákat, szövetkezeteket stb. Ezeknek a jellege és feladatköre oly szerteágazó, országonként oly változó, hogy ismertetésük nem fér bele a referátumba, noha működésük nem ritkán közjogi jellegű. Nem tárgyalja a beszámoló a kórházak ügyét sem, noha ..• azok gyakran a község vagy város fennhatósága alatt működtek. A beszámoló csak a helyi közületek két tipusát tárgyalja: a területi közigazgatás legalsó fokán létező közületekét és az ezek fölötti felsőbbfoku közületek esetleg többlépcsős hálózatát. 1/ Alsófoku helyi közületek Az alapfokon létező közigazgatási egységet franciául commune-nek /községnek/ hívják. A község eredetileg egy falu, egy mezőváros, egy egyházközség lehetett. Az alapvető közigazgatási egységek területi kiterjedése, lakosainak száma nagyon különböző lehet. A legújabb korban a legtöbb országban erőteljes fejlődés ment végbe* mig más országokban épp most zajlik le. A fejlődés a kisebb községek összevonásában nyilvánul meg; anyagi lehetőségei ugyanis nem elegendők egy igazán modern közigazgatással járó kiadásokra. Egyszerűsödik a közigazgatási térkép és a községek valamikor erősen differenciált statútuma is. Úgyszólván csak Anglia őrizte meg a differenciált helyi hatóságok bonyolult rendszerét. Erős differenciáltság található egészen más rendszerben a Szovjetunióban is. Ott pedig, ahol ősrégi községek hálózata fennmaradt, mint Franciaországban, Svájcban és a skandináv országokban, a községek uniókban, szövetségekben egyesültek, igy válik lehetővé, hogy^egy-egy nagyobb területi egység keretében költségesebb vállalkozásokba fogjanak, és vízvezetéket, villanyüzemeket , kórházakat, iskolákat és gazdasági célú intéz375