Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - FIGYELŐ - Bautier, R. H.–Szedő Antal: A helyi közületek levéltárai / 373–408. o.

menyeket: termelőszövetkezeteket óriási, értékesítési mezőgazdasági raktárszövetkezeteket stb. hozzanak létre. Ugyanezekben az országokban egyes közös feladatok elvégzésére összefognak a községek, anélkül, hogy összeolvadnának. Franciaországban, ahol erős a helyi önállósághoz való ragaszkodás, igen nehéz a városokba bekebelezni a környező kisvárosokat és községeket. Ezért úgynevezett "district urbain"-okat szerveznek, igy aztán a nagyváros tanácsa együtt dönt a környező kisvárosok és községek tanácsával bizonyos közös ügyekben, mint a közlekedés, az iskolák, a városrendezés o Ugyanez történik Angliában, Londonban, ahol Nagy-London keretében a Nagy-londoni Tanács és az elővárosok tanácsai együtt üléseznek. Bár Franciaországban jogilag valamennyi község egyenlő - és ez tradició, amely 1789~ig nyúlik vissza és amelyet az 1834* évi közigazgatási törvény is megerősített - és bár ©z igy van más országokban is /Hollandia, Spanyolország/, mégis a legtöbbször rangsorolni kell a közigazgatási egységeket. Még Belgiumban is, ahol elvileg minden községnek azonosak a jogai, az 5000-nél kevesebb lakosú községek a kerületi kommisszáriusok felügyelete alá tartoznak. A Német Demokratikus köztársaságban, a tulajdonképpeni községek mellett /amelyek jó része több önálló község Összevonásából keletkezett/ kb. 15 olyan város is létezik, amelynek kerületi /járási!./ jogállása van. Bizonyos országokban háromféle helyi közület van.: község, mezőváros, város /Finnország, Románia, Malájföld/. Máshol is három tipust találunk, de ezek a község, a járás és a város: igy van ez Dániában, Norvégiában, Svédországban és Izraelben. A hierarchia a Szovjetunióban a legfejlettebb® Az alapoknál három közületet találunk: a községet, a mezővárost és a járási felügyelet alá tartozó várost, ezek fölött a járási jogú városokat és végül azokat a városokat, amelyek közvetlenül tartoznak az unió valamelyik országának kormánya alá. Bautier ismerteti a háromféle magyar várostípust. Az ország fővárosának jogállása gyakran különbözik a többi városétól, mivel lakosainak száma és az adminisztratív feladatok ezt szükségessé teszik. Párizsnak különleges statútuma van, mivel a más városokban a polgármesterek által gyakorolt hatáskört itt két, a kormány által kinevezett préfet gyakorolja, és a város egymaga alkot egy megyét. London jogállása Angliában szintén különleges. 2/ belsőbb területi közületek Az alapvető közigazgatási egységek felett általában felsőbb fokú szervezet létezik, amelyet "tartományi" vagy 376