Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.
ben, következetesen harcolt az önálló magyar vámterület megteremtéséért. Kétségtelen, hogy a közös vámterület a magyar ipar fejlődésének a fejlettebb osztrák iparral szemben nem kedvezett. Ettől eltekintve a GYOSZ csaknem kizárólag arra törekedett, hogy a gyáripar részére minél nagyobb állami kedvezményeket harcoljon ki,, a gyárosok a közszállitásokban minél nagyobb arányban vegyenek részt. A GYOSZ a gazdasági és politikai életben egyre nagyobb befolyáshoz jutott. A magyar gyáripar parlamentje lett, melynek szavára a kormány és a törvényhozás felfigyelt. A GYOSZ befolyását az ellenforradalmi ^korszakban jelentős mértékben növelte* A felsőházban a gyáripart hat GYOSZ tag: Eellner Henrik, Chorin Ferenc, br. Kornfeld Móric, Kühne Lóránd, Yida Jenő és Weiss Fülöp képviselte. A legtöbb gyáripari szakma külön országos egyesülettel is rendelkezett. Közülük legjelentősebbek voltak: a Magyar Bánya és Kohóvállalatok Országos Egyesülete, a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesülete, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete, Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete, Magyar Yillamos Müvek Országos Szövetsége, Országos Malomipari Szövetség, Magyar Ásványolajfinomitógyárak Országos Egyesülete és a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete. A GYOSZ iratanyaga rendkivül töredékesen került az Országos Levéltár kezelésébe. Viszonylag teljesebb és legértékesebb részét a GYOSZ-nak a népi demokratikus korszakban, 1945-1948. között keletkezett iratai ké-pezik. Forrásérték szempontjából jelentősek az egyes gyáraknak háborús káraira, a szénbányák és üzemek helyzetére, az ujjáépitésre, a Szénbányászati Ipari Termelési Bizottság és az Országos Ipari tízemi Döntőbizottság működésére vonatkozó iratok. Ezenkívül minden vállalat őriz GYOSZ körlevelet és levelezést. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. fondcsoportjában elhelyezett Chorin Ferenc iratai szintén igen értékes GYOSZ dokumentumokat tartalmaznak. A GYOSZ nyomtatásban megjelent kiadványai közül évi jelentései az ipar-, külkereskedelmi és szociálpolitika mellett részletesen foglalkoznak a gyáripar egyes ágainak helyzetével, foglalkoztatottságával és problémáival. Hivatalos lapjában a Magyar Gyáriparban, mely 1910-től kezdve kéthavonként jelent meg, rendszeresen közölte a szövetség közgyűléseinek és választmányi üléseinek a lefolyását. A pénzintézetek érdekvédelmi szervének, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének /TÉBE/ iratait töredékesen a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Okmánytára őrizte meg. A TÍBÉ-t 1918. novemberében, majd véglegesen 1919. augusztusában Lánczy Leó, Weiss Fülöp és Hegedűs Lóránt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, illetve igazgatói hivták életre. Ez ad magyarázatot arra, hogy a TÉBE iratanyagának egyrésze a Kereskedelmi Bank irataihoz került. A pénzintéze345 '•;••:
