Levéltári Szemle, 20. (1970)
Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.
tek érdekképviseleti szervének tevékenysége főleg a hiteléletet szabályozó törvényjavaslatokkal kapcsolatos véleménynyilvánításra, ^az adó és illetékek kérdésében egységes álláspont kialakítására, a kulturális és jótékonysági intézmények segélyezésének központi intézésére irányult. A gazdasági és politikai életre gyakorolt befolyása sokkal jelentéktelenebb volt, mint a GYOSZ-é.. A pénzintézetek, de sok vonatkozásban az ipari vállalatok üzemtörténészei is fontos adatokat kaphatnak a M. Kir. Állami Jegyintézet 1921-1923. évi jelentéseiből és a Magyar Nemzeti Bank 1924-1944. évi főtanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyveiből. Az üzemtörténetirás nem primer forrásai közül legfontosabbaknak a nagybankok levéltárait kell tekintenünk. A finánctőkének az iparral való szoros Összefonódása magyarázza, hogy egy vállalat története több esetben a nagybankok iratanyagában fellelhető adatok felhasználásával is megirható. A Horthy-korszakban a nagybankok közül a Magyar Általános Hitelbanknak 62, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak pedig 54 érdekköri vállalata volt. Az érdekköri vállalatok számát /valójában azonban még többre kell becsülni. Mert a Magyar Általános Hitelbankhoz tartozó Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maga is 16 vállalattal rendelkezett, a Bauxit Trust pedig 5 hazai és 5 külföldi vállalatot irányitott. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkecsoportjának a tagjai közül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nak 17, a Rimamurány-Salgótarjani Vasmű Rt-nak 7, a Weiss Manfréd Acél- és fémművek Rt-nak 5 családi részvénytársasága és 5 vállalati érdekeltsége volt. A valóságban a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. között nem fölé- és alárendeltségi viszony, hanem érdekközösségi kapcsolat állt fenn. Ez a sajátos viszony azonban csak néhány nagy konszernvállalat bankkapcsolatát jellemezte. A többi érdekköri vállalat a bankok irányitása alatt állt. A két vezető bankon kivül még nagyobb érdekköri vállalati hálózatot épített ki a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Magyar Agrár- és Járadékbank, a Magyar-Olasz Bank, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, a Belvárosi Takarékpénztár, a Hazai Bank és az Angol Magyar Bank. A bankok érdekköri vállalataikat szorosan kézben tartották. Az ellenőrzés hatékonnyá tételére külön ipari osztályokat állítottak fel. A bankok ipari osztályainak iratanyagában található nagyszámú statisztikai kimutatás, intern mérlegek, mérlegreviziós iratok és revizori jelentések az érdekköri vállalatok termelési, gyártási, forgalmi és pénzügyi helyzetéről minden üzletévben részletes tájékoztatást adnak. A beruházott vagyon ? pénzforgalmi, áruvevők és áruhitelezők, anyag és gyártmány, költségnemek és értékesítési 346
