Levéltári Szemle, 20. (1970)

Levéltári Szemle, 20. (1970) 2. szám - Jenei Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai / 335–349. o.

fúziók utján jött létre. A magyarországi konszernek közül ki kell emelnünk a Weiss Manfréd Acél- és fémművek Rt-ot, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmüvek Rt-ot, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-ot, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt-ot és a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparmüvek Rt-ot. Speciális képződményt jelentett a sajtókonszern, mely a Magyar Távirati Irodát, a Magyar Országos Tudósitót, a Magyar Filmirodát, a Magyar Hirdető Irodát, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt-ot és a Magyar Nemzeti G-azdasági Bank Rt-ot egyesitette. Mivel a vállalatok túlnyomó többsége a monopolkapitalizmus korszakában részvénytársasági formában működött, ezért főként az ilyen tipusu vállalatok szervezeti felépítését is meg kell ismernünk. A jogi szervezet a gyártási profil tekintetében egymástól különböző vállalatoknál is teljes azonosságot mutat. Mindegyiknél megtalálható a közgyűlés, Igazgatóság, a felügyelőbizottság és a nagy vállalatoknál a végrehajtóbizottság. Az ügyvitelt, a gyártás irányítását, az értékesítést és számvitelt az ügyvezetőigazgatóságok, a jogügyi, műszaki vagy termelési, anyagbeszerzési, belföldi eladási, export, személyzeti és munkaügyi osztályok, valamint a könyvelőség végezte. A vállalatok különböző gyártási profiljva szerint speciális feladatokat végző szervezeti egységekkel is gyakran találkozunk, ösak a pénzintézeteknél fordulnak elő az ipari vagy vállalati, a hitel, deviza- és értékpapír, valamint az ellenőrzési és fiókfelügyelőségi osztályok. Konszern vállalatoknál külön szervezeti egységeket képeznek a beolvasztott vállalatok gyárüzemei. A vállalatok szervezeti felépítése a felszabadulás után is változatlan maradt egészen az államosításig, lényeges és döntő vonást jelentett azonban az üzemi bizottságok megalakulása és ellenőrző szerepe. Az állami vállalatoknál a volt részvénytársaságok jogi szervezetének, a szerepét a gazdasági minisztériumok és az Iparigazgatóságok vették át, mig a vállalatok felelős vezetését az igazgatók látják el. A gyártás és értékesítés pedig a vállalatok profiljával összhangban létrehozott szervezeti egységekben történik. Meg kell jegyezni, hogy a részvénytársasági forma a szocialista gazdasági rendszerben sem Ismeretlen. Mint részvénytársaság működik pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., a MAHART és több más vállalat. A vállalati formák és a szervezeti felépítés ismerete feltétlenül megkönnyíti az üzemtörténész számára a forrásanyag feltárását. A forrásanyag gyűjtése során a kutató általában két nehézséggel találkozik. Az egyik a forrásanyag hézagossága és aránytalansága. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, "539