Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Balogh István: A Tanácsköztársaság szervei és iratai Szabolcs megyében / 86–98. o.

- 87 A három különböző forrásból származó ellentmondás /a megalakulás időpontja és a taglétszám/ feloldása csak az események pontos időrendjének megállapítása révén lehetséges. Az események hirére március 22-én hajnalban és korareggel lázas tanácskozások kezdődtek. Az első - eddig ismeretlen tartalmú - közlés Budapestről csak a hatalom átvételét és az első szervezeti intézkedéseket tartalmazta. Az bizonyos, hogy nem emelt kifogást Kiss Roland direktóriumi tagsága ellen. Részletesebb utasitások hiányában a Munkástanács /amely egyik közlés szerin

f délelőtt, másik szerint este ülésezett/ az emiitett személyekből álló öttagú direktóriumot választott. Ezután, de még talán 22-én^este^ujabb - szintén eddig ismeretlen szövegű központi intézkedés érkezett, amely csupán háromtagú direktórium felállításáról beszélt. Erre aznap nem intézkedtek, sőt még másnap sem. A központi kiküldött, a Kormányzótanács képviselője részletes utasításokkal csak március 23-án, vasárnap este ^ érkezett meg. A Munkástanács az ő jelenlétében azonnal ülést tartott és ezen az ülésen állitották fel a háromtagú direktóriumot. Egyidejűleg azonban kérték a Kormányzótanácstól a március 22-én megválasztott öttagú direktórium megerősítését. A háromtagú direktórium tehát csupán egy nap /március 24/ intézte az ügyeket, mert március 25-én délelőtt érkezett táviratban a belügyi népbiztos megerősítette az első, öttagú direktóriumot,/3/ A Direktórium tagjai -Kiss Roland kivételével - mindnyájan jelentős szerepet vittek a helybeli Szociáldemokrata Pártban, de szélesebbkörü politikai és társadalmi tevékenységük csak a polgári demokratikus forradalom kitörése után bontakozhatott ki. A város vezetése a forradalom előtt a jelentékeny erőt képviselő perasztpolgárság kezében volt, radikalizálódó plebejusmozgalom inkább november végétől éreztette hatását. Ez már kisérletet tett a városi igazgatás demokratizálására is./4/ Az őszirózsás forradalom hirére megalakult Nyíregyházi Néptanács november végére már hatásos ügyintéző szervezetet is kialakitott; ez a meglevő igazgatási ás hivatalszervezet fölött politikai felügyeletet tudott gyakorolni. A felügyelet sikeresebbé tétele végett a Néptanács 15 szekcióra oszlott, az egyes szekciók az általános politikai ügyek tol kezdve a közellátás és lakásügy égető kérdésein keresztül a helyi üzemek és kisiparosok nyersanyag ellátásáig, a város lakosságának minden rétegét érintő lényeges kérdéssel foglalkoztak. A Néptanács mindennapi munkáját a Végrehajtó Bizottság irányitotta; ez a Néptanács elnökéből ás a szekciók ügyvezetőiből állott., Naponta ülésezett és előkészitette a Nép-