Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Balogh István: A Tanácsköztársaság szervei és iratai Szabolcs megyében / 86–98. o.

- 88 tanács ülése elé vivendő tárgyakat. A. kiadott ügyrendi utasitás szerint minden szekció iktatókönyvet és működési naplót vezetett. Az iktatókönyvbe a beérkezett ira+okat naponta a beérkezés sorrendjében kellett bevezetni és ugyanott fel kellett jegyezni az elintézés módját is. A működési napló - az ügyrend szerint -, a végzett munkák időrendjében vezetendő, hogy abból az illető szekció minden tevékenysége kitűnjék. Hogy később, a Néptanács megszűnése után nyoma és igazolása maradjon a működésnek, "ezek. a naplók annak idején majd megőrzés végett a hatóságnak fognak átadatni." Az ügyintézés minden szekcióban önállóan történt, az ügyiratot kiadás el5tt a szekcióvezető és a Néptanács elnöke együttesen Írták alá. A Néptanács üléseinek jegyzőkönyveit a jegyző vezette, ő őrizte a pecsétet ás az iratokat. A jegyző volt egyben az elnöki szekció vezetője is. A közigazgatási hatóságokkal a Néptanács elnöke érintkezett, a Néptanácsnak önálló működési alapja és pénzkezelése volt./5/ A Nyiregyházi Néptanács mellett a városi közigazgatás régi szervei továbbra is a korábbi módon működtek, csupán egyes tisztviselők személyében következett be változás. Szórványos adataink szerint hasonló viszony alakult ki a községi közigazgatás ás falvakban sorra megalakuló néptanácsok között, A néptanácsok járási és megyei szervezetei, bár tervbe volt véve a megalakításuk, - eddigi ismereteink szerint - nem alakultak meg. A megyei igazgatás szervezeti felápitése, a háborús eseményekben különösen exponált vezetők lemondása után bekövetkezett személycserék ellenére is változatlan maradt. A személycserék a megyei és járási hivatalokat is kevéssé erintették, a községekben viszont a háborús intézkedések végrehajtása miatt különösen gyűlölt jegyzők elmozdítása, sőt elűzése nemcsak az első napokban, hanem a forradalom egész ideje alatt napirenden volt. A megye vezetésében a leglényegesebb változást az jelentette, hogy a háború ideje alatt hivatalban levő főispán már a forradalom kitörése előtt lemondott és a Károlyi kormány dr.

Murányi László nyiregyházi ügyvédet, a helyi Nemzeti Tanács elnökét nevezte ki kormánybiztos-főispánnak. Az állandóan erősödő baloldali mozgalom hatására a jobboldali érzelmű Murányi 1919 február végén kénytelen volt lemondani és hivatalában Kiss Roland budapesti biztositási intézeti tisztviselő váltotta fel, akit a kormány a Szociáldemokrata Párt javaslatára az elődjénél szélesebb hatáskörrel, elsősorban az igen erős földosztó- és radikális-szociális mozgalmak lecsillapítása érdekében nevezett ki. Az uj kormánybiztos a megyei igazgatást nagyobb ellenérzés alá vonta, ennek külső jeleként az alispánt helyettesítő főjegyző minden lényeges intézkedését maga is aláirta. Ez az ellenőrzés azonban egyáltalán nem érintette a régi megyei igazgatási szervezet működés ét./6/