Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - KRÓNIKA - Szilágyi Gábor: Vadász István (1915–1969) / 809–. o.

- 809 ­Tadász István 1915 - 1969 1969. szeptember 6-án hajnalban tragikus hirtelen­séggel távozott el az élők sorából. Halála mélységes megdöb­benést okozott mindannyiunk szivében, szomorú elmúlását azon­ban kétszeresen fájlalják azok a munkatársai, akik közvetlen közelről ismerték ezt a szeretetre- és ugyanakkor sajnálatra­méltó embert. Vadász István 1915. február 17^én született Trencsén­ben. Középiskoláit Budapesten végezte. Közszolgálati pályafu­tását a Művelődésügyi Minisztérium számvevőségén kezdte meg 1945 májusában, ahol először számviteli dijnokként, majd 1945 májusától számtisztként dolgozott. 1951. január 1-én helyezték át levéltári területre. A levéltárak Országos Központjának költségvetési osztályán, majd a jogutód levéltárak Gazdasági Hivatalában tevékenyke­dett főkönyvelői, főelőadói, majd II. osztályú gazdasági ­igazgatói beosztásban. Ez utóbbi minőségben került át 1967. december 1-ével a Pest és Nógrád megyei levéltárba, mely in­tézménynek haláláig dolgozója volt. A szűkszavú életrajzi adatok nem sokat árulnak el Tadász Istvánról. Rejtve marad mögöttük az ember, a komoly pénzügyi szaktudással rendelkező, mégis végtelenül^egyszerű, mindig segíteni kész jóbarát. Kegyetlen ellentmondása a sorsnak, hogy ebből a mélyérzésü, az életet igenlő derűs em­berből faragott életgyülőlő roncsot, kinek utolsó kétségbe­esett menekülési kísérlete tragikus véghez vezetett. Szilágyi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom