Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - Szelei László: A tudományos akadémiák levéltárainak nemzetközi kapcsolata / 810–814. o.

810 Szelei László: A TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁK LEVÉLTÁRAINAK NEMZETKÖZI KAPCSOLATA Az egyes országok levéltárügyével foglalkozó levéltárosok nemzetközi tanácskozásairól rendszeresen olvashatunk a levéltári Szemlében. Ugyanitt magyar levéltárosok beszámolóiból tudomást szerezhetünk egy-egy ország levéltárügyéről vagy egj külföldi levéltár munkájáról, levéltári anyagáról stb. Ezek az ismertetések valamennyiünk számára hasznosak és közlésük a szerzett tapasztalatokat közös szakmai kinccsé tesziko Ugy gondoljuk, nem érdektelen, ha a magyar levéltárosok nemzetközi szakmai tapasztalatát egy szinfolttal élénkebbé tesszük, és ismertetjük azt a kibontakozó nemzetközi kapcsolatot, amely a baráti országok tudományos akadémiáinak levéltárai között jött létre és egyre inkább fejlődésnek indul. Az akadémiai levéltárak kapcsolatait azok az együttműködési szerződések határozzák meg, amelyeket a levéltárak fenntartói, az egyes országok tudományos akadémiái egymással kötnek. A tényleges munka és tapasztalatcsere az egyes akadémiák szakmailag érdekelt szervei között alakul ki, s fejlődik oly mértékig, ahogyan azt az intézmények szakmai felkészültsége, személyi és más ellátottsága lehetővé teszi. A Magyar Tudományos Akadémia 1963-ban alapított levéltára - tudomásunk szerint - a legfiatalabb a baráti országok akadémiai levéltárai között, fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben a levéltár megalapítására utalunk, nem pedig az Akadémián belüli levéltárosi tevékenységre, mert az sokkal régebbi. Az 1833. évből származó A' Magyar Tudományos társaság' Rendszabásai II. Tagok c. fejezetében olvashatunk arról, hogy a "titoknok" /ma: főtitkár/ a "levéltárra a' főfelügyelést viszi" s a segédjegyző /levéltárnok/ egyéb teendői mellett a levéltárra "felügyel". Az • első akadémiai "levéltárnok" Czuczor G-ergely volt. Az akadémiai levéltárak között a legrégibb múltra a szovjet és a német akadémiai levéltárak tekinthetnek vissza. A lengyel, bolgár és csehszlovák akadémiai levéltárak az 1950-es évek elején, vagy ezt megelőzően, az érdekelt országok tudományos akadémiáinak átszervezését, ill. megalakulását követően jöttek létre.