Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Vác népének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között / 627–681. o.
- 629 az esztendő ünnepeinek "hagyományos ünneplése között /6/a/* Konkrét példán 'bemutatva: a helytörténész az 1794. évi tanácsülés! jegyzőkönyv 819. szám alatt emiitett, a szent Miklós templom melletti uccán lévő gémeskutról olvasva, elsősorban annak egykori pontos helyét, épitésének idejét igyekszik tisztázni; a művelődéstörténész a vele kapcsolatos közegészségügyi, higiénikus előirások után kutat tovább, pl. óvták-e vizét a szennyeződéstől, gondoskodott-e a magistrátus a kut vizének és környékének tisztántartásáról; az etnográfus pedig a gémeskút épitésének technikájára, a vizhordás módjára /csak lányok, vagy asszonyok is jártak-e vizért a kútra, kézben, vagy vállra vett rúdon, egy vagy két kannával hordták, a vizhordáshoz fűződő hagyományos szokások/ kíváncsi elsősorban. Adataink zömét az egykori városi levéltár iratai adták; ezeket a levéltárak államosítása óta a Pest Megyei Levéltárban őrzik. E mellett forrásul szolgált a Püspöki levéltár is, mind egyház-közigazgatási, mind gazdasági része /utóbbi letétként a Pest Megyei levéltárban található/; az előbbiből főleg a canonica és archidiaconalis visitatiok, valamint a plébániai iratok szolgáltak forrásul, az utóbbiból pedig az úriszéki perek, számadások; néhány esetben a Váci Káptalan Magánlevéltárából is meritettunk. A plébániai irattárakból az anyakönyvek köteteinek filmielvételei az 01-ban is megtalálhatók. Felhasználtuk az ugyanitt, valamint a megye levéltárában található conscriptiokat, továbbá a peres iratok anyagát. A Kegyesrendi Központi levéltár anyaga mellett az OSzK és MTA Kézirattárainak levéltári vonatkozású részét értékesíthettük, valamint a Pesty frigyeshez, ±11. Erdélyi Jánoshoz beküldött gyűjtéseket is. Sajnos eredménytelen maradt a Eáday Levéltárban és az Evangélikus Központi Levéltárban folytatott kutatásunk, tárgyalt korszakunkra vonatkozó anyagot Vácról ugyanis nem tartalmaznak. .Anyakönyveik filmfelvételeken szintén megtalálhatók az OL-ban. Mielőtt az anyag bemutatását megkezdenénk, két megjegyzést kell tennünk: Pesty Helységnévtárának a város történetét összefoglaló lapjain, a várost a XVIII. sz. folyamán ért csapások /tűzvész, árviz, ragály/ felsorolása után megjegyzik, hogy ezek következtében a "levéltárak, s a törzslakosok elpusztultak, s igy sem történelmi emlékek, sem szóbeli hagyományok nem maradtak" /l/. Valószínűleg erre alapitja véleményét a város legszorgalmasabb történetirója, Tragor is, szerinte a lakosság a hagyományt a történetre, alapításra nem szájhagyományból tudja, hanem Tatár Péter népraktáiból /8.A A tények ezt cáfolják, de még ha igy is lenne, szempontunkból közömbös. Egy szokáselemet, közmondást adottnak kell ugyanis vennünk, előmunkálatok hiján forráskritikánk csak a szólások, közmondások megörökítésének hitelességére terjedhet ki, nem pedig eredetére: Vácott használták-e a szó-