Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Sepelev, L. E.: Oroszország magánkapitalista kereskedelmi-ipari vállalatai a XIX. század elején, a XX. század végén, s ezek levéltári fondjai / 471–477. o.
ságokétol eltérően a kapitalista vállalatok más formáinak működését a törvények általában nem érintették. • Befejezésül a kapitalizmuskori nagyipari és nagykereskedelmi vállalatok iratanyagának sorsáról, történeti forrásértékéről, más fondokban való tükröződéséről és feldolgozásáról esik szó. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után e vállalatok irattárai SZÍVÓS osztályharc tárgyává, váltak. "Csak annak eredményeként, hogy a szovjet állam államosította e vállalatokat, és megszüntette kereskedelmi titkaikat, nyiltak meg irattáraik a sokoldalú tudományos felhasználás számára. A burzsoáziának a kapitalista vállalatok irattárainak elkobzásával szembeni elkeseredett ellenállása a fondok szét szaggatásához és az anyag jelentős részének megsemmisítéséhez vezetett." Kezdetben azok a szovjet hivatalok vették át az irattárakat is, melyek magukban olvasztották az államosított vállalatokat. A legfontosabb irattárakat Moszkvába vitték át, ahol a Népgazdasági Levéltár lett a gazdasági iratok gyűjtőhelye. Miután pedig ez 1934-ben megszűnt, mindent átadtak s Feudális Korszak Állami Levéltárának, ahonnan az iratok 1946-ban a Szovjetunió Leningrádi Központi Állami Történeti Levéltárába kerültek át. A moszkvai iratok egy másik, jelentéktelenebb részét a Moszkvai Megyei Történelmi Levéltár vette át. Azokat az országos jelentőségű iratokat pedig, melyeket Moszkva fővárossá nyilvánítása után is változatlanul Leningrádban hagytak, 19251927-ben az itteni állami levéltárba gyűjtöttek be. A helyi állami levéltárak ugyanekkor a termelő üzemek fondjait vették gondozásba. Nagy pusztulás következett be a dél-oroszországi gazdasági levéltári fondokban, melyeknek zöme előbb a polgárháború idején, majd a Nagy Honvédő Háború harcaiban megsemmisült. Ma az állami levéltári hálózat többszáz kapitalista vállalat fondjait őrzi. Egyedül a Szovjetunió Leningrádi Központi Állami Történeti Levéltára őrizetében 237 vállalat iratanyaga található, mintegy 23 000 őrzési egységnyi terjedelemben. Az előzmények folyamán ismertetett legnagyobb kapitalista iparvállalatok anyaga mellett itt találhatók 12 kereskedelmi-ipari monopólium iratai is, köztük a "Prodemet" és a "Prodcement." A szerző szerint: "A felsorolt anyaggyüjtemény jelentőségét azzal húzhatjuk alá, ha utalunk arra, hogy a világ egyetlen levéltára sem rendelkezik a magánkapitalista vállalatok hasonló összetételű és nagyságú anyagával." S helyen azonban - anélkül, hogy az elmondottak igazságát kétségbe vonnánk - megjegyezni kívánjuk, hogy a Magyar Országos Levéltár IV. osztálya őrizetében is van 367 fond, öszszesen mintegy 5 300 frn-nyi kapitalista-kori gazdasági iratanyaggal. /Pénzintézetek, ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek st-b./