Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - AZ IRATTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Fábián Istvánné: Olasz törekvések egységes irattári tervek létrehozására / 462–470. o.
- 463 óriási mértékben megkönnyíti az irattáraktól iratokat átvevő levéltárak külső ellenőrzési és belső levéltári munkáját. Mi a De Felice által ajánlott irattári terv lényege? 1. Részletesen kell tükröznie az egyes szervek tevékenységét, hatásköri működésének minden egyes mozzanatát. 2. Az ország valamennyi intézménynél egységes rendszert kell alkalmaznia "Olyan rendszernek kell lennie tehát, amely eléggé részletes ahhoz, hogy több csoportra felosztható legyen, de amely ugyanakkor teljes egészében általános és lehetőleg pontos képet mutat a hivatalos tevékenységről és hatásköri aktivitásról. A szerv hatásköri működésének lényegénél fogva meghatározza a különböző felosztásokat a fő-, mellék-, oldal- vagy hasonló események logikus és harmonikus csoportosítása utján olyan eljárással, amely általános fogalmakból kiindulva mindinkább konkrét fogalmak felé halad és végül az egyedi ügyben, az ügyiratban konkretizálódik." Rendszerének kidolgozásánál egy 1900-as rendelet által jóváhagyott szabályzatot vett alapul és fejlesztett tovább. Az irattári terv három "cimfejezet"-re oszlik, amelyeket a közigazgatási tevékenység törvényszerűségeinek megfigyelése alapján határozott meg a szerző: 1. a szervek működtetése; 2. a szerv működése általában; 3. a szerv hatáskörébe utalt, speciális ügyek. • E három " cimfejezet "-nek valamennyi szerv irattári tervében azonosnak kell lennie. Az ezek bontását képező osztályok, alosztályok, csoportok, alcsoportok stb. viszont az egyes szervek sajátos működésére kell, hogy vonatkozzanak, ezek tehát szervenként eltérőek lesznek. A három "cimfejezet"-en belül az egyes szervek működésüknek megfelelően, önállóan szabják meg az iratok csoportosítását./}/ A cimfejezetek további bontásának megfelelően, az üg jellegétől, tárgyától függően az irat jelzete két, három, négy* vagy öt számjegyből áll.
