Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

- 45 ­tőle, a Journal de Genéve tudósítójának adott egyik inter­júja alkalmával, mint ismert feministát és pacifistát emle­gették, hozzáfűzve, hogy Amerikában is nagyon népszerű./50/ Később, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy 3édy-Schwimmernek le kell mondania megbízásáról, a svájci sajtó az akkor hí­ressé vált "Elle nous quitte" cimü cikkben számolt be távo­zásának előzményeiről./51/ 3ády-Schwimmer 1918 novemberében utazott Svájcba, ahol rengeteg tennivaló várta, mindenekfelett a legfonto­sabb: megismertetni Magyarországot és a forradalmi átalaku­lás eredményeit az európai politikai közvéleménnyel. A magyar kormány tisztában volt azzal, hogy "...nagy szükség van a magyar ügy propagandájára... mert... a külügyi szervezetek kiépitetlensége következtében a hivatalos kül­politikai körök igen kevéssé vannak informálva a magyar vi­szonyokról. Hatékony és gyors külső segitséggel Magyarország nem számolhat: kétszeresen fontos, hogy külső politikája a kínálkozó kombina+iok között gyorsan és simulékony módon tudjon választani... Múlhatatlanul szükséges, hogy kellően és az eddiginél sokkal jobban legyen informálva... és ...bi­zonyos öntudatossággal törekedjen a jövendő reális magyar külpolitika útjait megszabni. M /52/ 3édy-Schwimmer ennek a feladatnak nem tudott eleget tenni. Kétségtelen, hogy Svájcban averzióval fogadták és fi­gyelték egész munkásságát, de utódja, báró Szilassy Gyula, - akinek személye a nemzetközi diplomáciai szokásjog szem­pontjából nem volt kifogásolható - sem végzett sokkal ered­ményesebb munkát. Lehet, hogy az antant-diplomácia Szilassyt elvben elfogadta tárgyaló félként, de politikai kapcsolato­kat kiépiteni, Magyarország irányában rokonszenvet és érdek­lődést kelteni ő sem tudott. A Svájcban élő emigránsok "az osztrák Herrenhaus és a magyar főrendiház tagjainak 40/&-a"/53/ minden befolyását latba vetette, hogy a demokratikus magyar kormány képviselőjének tekintélyét aláássa. Szilassy 1919 január 18-án vette át a berni képvi­seletet, amelyet majdnem egy évig vezetett, a Tanácsköztár­saság alatt és után is, és csak 1919 december elején tért vissza Svájcból. • Szilassy kiutazását a svájci kormány támogatta, mert siettetni kivánták 3ády—Schwimmer leváltását. Mesirevich, a bácsi magyar követség tanácsosa táviratban értesitette a külügyminisztériumot, hogy "3urghardt ur svájci köve+ imént közölte, hogy kormánya báró Szilassy Gyula kiküldéséhez az agrément-t megadta. A svájci követ bizalmasan közölte azt is, hogy kormánya báró Szilassy mielőbbi kiutazására azért helyezne súlyt, hogy a Schwimmer-féle ügyet rendezze."/54/

Next

/
Oldalképek
Tartalom