Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.

- 34 Néhány személyi változás volt a követségi beosztottak körében is, de a teljes apparátus kicserélésére nem jutott idő, és feltehetően nem állt rendelkezésre megfelelő diplomáciai személyzet sem. A négy hónap alatt jóformán változatlanul helyén maradt a régi garnitúra. Néhányan nyugdíjazásukat kérték,/pl. Vértessy Géza államtitkár, Révy Ferenc miniszteri tanácsos,/20/ báró Dóczy Péter követségi titkár/21// és volt, aki átvételét kérte a követségi státusba. /Pl. Papp Miklós volt Bosznia-hercegovinai pénzügyi titkár./22// A követség személyzete a változások mellett, is általában 40-50 emberből állt, de ez a felduzzasztott apparátus sem tudott teljesen zavartalan ügyvitelt biztositani. A követség közigazgatási osztályán a félforgalom már április 14-én olyan méretű volt, hogy a követségi épület előtt az utcán tumultuózus jelenetek játszódtak le, és a rend fenntartására a rendőrséget kellett igénybevenni. A közigazgatási osztály, hogy az ilyen helyzeteket elkerülje, ujabb irodai segéderők és szolgák alkalmazására kért engedélyt,/23/ Július 4-én a Külügyi Népbiztosság figyelmeztette a Bécsi Követséget, hogy saját hatáskörében, a Népbiztosság hozzájárulása nélkül, nem alkalmazhat ujabb munkaerőket sem előadói, sem segédhivatalnoki minőségben, mint az az utóbbi időben számos esetben előfordult; Gallay Marcell, Mattyasovszky Dezső, Léderer, Rudas Zoltán, Berény Róbertné,^ Daróczy Tamás, Sváby és Németh Andor alkalmazásánál. Egyébként Gallay, Mattyasovszky, Daróczy és Sváby a felszámoló közös minisztériumok tisztviselői voltak./24/ Az állandóan növekvő diplomáciai, konzuli és adminisztratív feladatok ellátása nemcsak a tisztviselők létszámának növelését igényelte, hanem elkerülhetetlenné tette a követsági szervezet bővítését is. Uj osztályok felállítása vált szükségessé; június 3-án a Követség öt osztálya intézte a hatáskörébe tartozó ügyeket: 1. Kormányzati osztály, 2. Közigazgatási osztály, 3. Segédhivatalok, 4. Pénztár, 5. Sajtóosztály. /25/ A szervezeti keretek még igy is szűknek bizonyultak, tekintve, hogy a Bécsi Követség volt Magyarország egyetlen elismert diplomáciai testülete. A szokásos követségi és konzuli teendőkön kivül Bécs egyedül látta el a Tanácsköztársaság hivatalos diplomáciai képviseletét. Ügyköre rendkívül kiterjedt, súlyosbítva a háború befejezését követő zűrzavaros idők rengeteg problémájával. A Követség résztvett az Ausztriával még fennálló közös ügyek intézésében és likvidálásában. A Külügyi Népbiztosság a svájci, a prágai magyar külképviseletekkel is főleg Bécs közvetítésével érintkezett, és a magyar kormány a semleges országokkal, valamint az antant hatalmakkal is a Bécsi Követségen keresztül- próbált diplomáciai kapcsolatot teremteni.