Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Székely Vera: A polgári demokratikus köztársaság és a Tanácsköztársaság külképviseleteinek iratanyaga az Országos Levéltárban / 28–57. o.
1 - 35 A Tanácsköztársaság utolsó hónapjában, júliusban a Követség 11 osztálya, illetve csoportja végezte nem kevés és nem könnyű munkáját: 1. Elnöki osztály, 2. Kormányzati osztály /vezetője Marsovszky Móric/, 3. Közigazgatási osz+ály /Vezetője Sándy/, 4. Útlevél osztály /vezetője Görög Frigyes/, 5. Sajtó osztály /vezetője Erdély/, 6. Pénztár /vezetője Fürst/, 7. Segédhivatal, 8. Felszámoló hivatal /vezetője Bálint Imre/26/, 9. A Hadügyi Népbiztosság megbizottja: Li.n~ der Béla, 10. Autóreferens, 11. Beszerzési csoport /vezetője Nóvák Tivadar/./27/ A követségi munka a személyzet létszámának növelése ás az uj osztályok felállitása ellenére sem volt zökkenőmentes. Az ügyvitel lassú volt, a Külügyi Népbiztossággal való érintkezés nehézkes. Persze, nem lehet kizárólag a Bécsi Követséget elmarasztalni. Szerepet játszott ebben a rengeteg tárgyi nehézség, az antant blokádja, a határzárlat Ausztria és Magyarország között, a közlekedés és hirszolgálat akadozása. 3. A Tanácsköztársaság követsége felemás és nehéz helyzetben volt Bécsben. Ausztria elismerte ugyan a Tanácsköztársaságot és diplomáciai kapcsolatot tartott fenn Magyarországgal, de ugyanakkor Bécs a magyar ellenforradalmi emigráció természetes menedéke volt. A Bécsben élő magyar ellenforradalmárok május 2-án megtámadták a magyar követséget, magyar katonatisztek erőszakkal behatoltak a követség épületébe, Bolgár Eleket, Fenyő Andort és Bálint Imrét elhurcolták, 135 millió koronát, jelentős mennyiségű devizát és fontos okmányokat raboltak el./28/ A magyar emigráció még egy támadást tervezett a követség ellen. Június közepén el akarták fogni a követség összes exponált tagját, Gzóbelt, Fenyőt, Rudast, Lindert, Berger Margitot és a Bécsben tartózkodó Garamit és Kunfit, de erre már nem került sor./29/ A májusi puccskisérlétben a magyar emigránsokon kivül résztvett három követségi alkalmazott is, dr. Bérczy Róbert, Hajós Jenő követségi titkár-ok, ás Magurányi Sándor, a segédhivatal főigazgatója, továbbá a bácsi katonai meghatalmazott, Takács-Tolvay József./30/ Takács-Tolvayt leváltották, utódja Linder Béla lett, aki a Hadügyi Népbiztosság megbízottjaként vett részt a közös hadsereg likvidálásában./31/ A Követság július 18-án jelentette a Külügyi Népbiztosságnak, hogy a puccsban résztvett Bérczyt, Hajóst és Magurányit is elbocsátották./32/ A Tanácsköztársaság utolsó hónapjában még egy jelentős személyi változásra került sor. Június végén Gzóbelnek haza kellett jönnie Bécsből, utódja a Tanácsköztársaság utolsó béesi követe, Böhm Vilmos lett. A Forradalmi Kormányzótanács július 17-én nevezte ki Böhm Vilmost, aki július 21-én foglalta el hivatalát Bécsben./33/