Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 2. szám - Bendefy László: A Vay-család golopi levéltára a Sárospataki Református Levéltárban / 290–326. o.
- 307 de a levéltárról semmi kézzelfoghatót sem tudtak mondani. Egyedül a generális özvegyének, Adelsheim Johanna bárónő nek nyomtatásban is megjelent emlékiratait/23/ ajánlhatták figyelmembe. Mindezek után 1958. október első hetében kiszálltam Golopra. Szerencsen egy Golop szomszédságában dolgozó mérnöki részleghez tartozó gépkocsira szálltam* A gépkocsi az uj kastély /ma: iskola/ közelében, a, református templom előtt állt meg e A szemközti ház udvarából egy férfi lépett ki. Köszöntöttük egymást e - Megkérdeztem, merre találom az iskolát vagy a református lelkészt. - Mit óhajtok velük, érdeklődött. - Nyomozok... -.feleltem, - a Vay bárók eltűnt levéltára és a kastélyban maradt képek után. - Nálam vannak, - válaszolta Csöke Mihály , a Vay család utolsó komornyikja. A beszélgetést Csőkéék lakásán folytattuk. Kiderült, hogy 1944 decemberében, ama emlékezetes napon, Csöke Mihály az udvarra kiszórt levéltári anyagot összeszedte es lakasara vitte., Még igy is tekintélyes mennyiségű irat került illetéktelen kezekbe, s a Vay—levéltár iratai rövidesen a szerencsi és környékbeli piacokon sajtpapirként tűntek fel. Egy szenvedélyes műgyűjtő, Petrikovics László dr. szerencsi főorvos olcsó pénzért vagy a betegek ajándékaként számottevő mennyiséghez jutott. Csöke Mi hály az őrizetébe került iratokat és családi képeket a padlásán helyezte biztonságba. A tető nem volt tökéletes; a pelyva, amellyel az iratokat és festményeket betakarta, újra és újra á.tázott, s a nedvességet az iratok magukba szivták. Megkértem Csöke M ihályt, hozzon le a padlásról néhány csomó iratot. Az egyik csomó Adelsheim Johanna leveleit tartalmazta. Piaihoz intézte valaha őket. A második csomóban a generálisnak 1823-ban s 1824-ben Bécsben tanuló fiaihoz irott levelei voltak. Mindegyik csomóból egy-egy levelet magamhoz véve jegyzőkönyvet vettünk fel a levéltár megtalálásáról. Tanuként az általános iskola igazgatóját, Bérces Zoltánt és Sárossy Ferenc tanárt kértük fel. Majd átmentünk az iskolába. Megkértem, azonban Csöke Mihályt , hogy mig odaát leszünk, keresse elő Vay Miklós generálisnak és feleságének olajkápeit. /Nagyon csodálkozott, amikor pontosan közöltem vele, milyen küllemű arcképeket keresek. A generálisról készült portrékról ui. Kazinczy több izben is irt leveleiben /24/, onnan ismertem őket./