Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - L. Nagy Zsuzsa: Az 1918–19-es forradalmak és a helytörténeti kutatás néhány problémája / 253–265. o.

- 258 A demokrácia polgári szárnyának bemutatása természetesen azt kivánja, hogy visszanyúljunk a háborút megelőző, valamint a háborús évekre, mert enélkül lehetetlen érzékeltetni a helyi polgári liberális, demokratikus erők jelentkezését, szerepét, törekvéseit. De a kutató és feltáró munkában nem szabad megállni 1919. március 21-énél, sőt augusztus 1-énél sem. A Tanácsköztársaság belső története, a polgári progresszió története szempontjából nem közömbös, sőt igen fontos annak tisztázása, hogy az országos vezetőkön tul, a helyiek hogyan reagáltak a proletárdiktatúrára, beilleszkedtek-e annak életébe, vagy szembefordultak vele, Ugyanigy, a forradalmakat követő ellenforradalmi rendszernek is szerves részét alkotta a liberális polgári ellenzék,amely a fővárosban meglehetősen jelentékeny befolyással rendelkezett. Az egyes liberális, polgári ellenzéki pártok és csoportok vezetőinek politikai útját a legutóbbi időkben kezdjük feltárni, megismerni. Viszont ismereteink nem lesznek teljesek, ha nem látjuk, hogy az ország különböző részein a hasonló karakterű politikai tényezők milyen szerepet játszottak, megőriztek-e valamiféle ellenzékiséget, vagy egyszerűen csatlakoztak az ellenforradalmi rendszerhez. Ha a polgári demokrácia irányába ható és működő különböző politikai csoportokról beszélünk, nem csak magukra a politikai pártokra kell gondolnunk, hanem olyan szervezetekre, mozgalmakra is, amelyek a XX. század első felében bizonyos politikai funkciót is betöltöttek, igy a feminista, a szabadkőműves mozgalomra. Ugyanigy, a helytörténeti kutatások sok értékes adalékot adhatnának arra, - ma még ilyen feltárt anyagunk viszonylag kevés van -, hogy a kispolgárság-, polgárság falusi rétegei, a parasztság különböző rétegei a polgári demokratikus forradalom idején milyen politikai jellegű szervezetben vagy szervezetekben tömörültek, hogyan orientálódtak, Nagyatádi pártjának milyen szerepe, befolyása volt az egyes területeken, volt—e és milyen volt a kapcsolat a város és a falu eme, hasonló törekvésű rétegei között. A munkásság, a munkásmozgalom történetének feltárásában is tovább mélyithetjük munkánkat, igényesebb kutatásiés feltárási módszerek alkalmazásával. Egészében és általánosságban véve a helytörténeti munkák bemutatták már, hogy egyes vidékeken, városokban hogyan nőtt a KMP befolyása, illetve, hogyan erősödött a baloldal. De szinte alig, vagy egyáltalán nem törekedtünk olyan finomabb, alaposabb elemzésre, amely egyrészt feltárná és bemutatná, hogy az SZDPnek az adott területen milyen munkás- és egyéb rétegekre volt befolyása, milyen rétegek adták tagságának zömét, kik vettek részt vezetésében; a vezetők maguk mennyire azonosultak az országos vezetés politikájával, illetve mennyiben tértek el attól. Hiszen nyilvánvaló, hogy a helyi pártszervezet, a helyi munkásmozgalom befolyását, erejét nem csekély