Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - L. Nagy Zsuzsa: Az 1918–19-es forradalmak és a helytörténeti kutatás néhány problémája / 253–265. o.

- 259 mértékben megszabta az, hogy tagságát nagyüzemi ipari munkásság, vagy egyéb kategóriák alkották. Alaposabb elemzést kivánna az is, milyen munkás, földtelen paraszti rétegek álltak kivül a különböző pártás politikai szervezeteken az 1918-as forradalom előtt, s ezek, az általános politikai megélénkülés következtében milyen pártok, irányzatok felé orientálódtak. Tudjuk, hogy kezdetben az SZDP, majd a KMP igen nagy tömegeket vonzott, nem elemeztük azonban következményeit, hatását is kellően számbavéve, az uj tagság társadalmi helyét. Mindez természetesen szorosan összefügg azzal is, hogy behatóbban és elemzőbben közelitsük meg a KMP helyét,^ szerepét a vidéken. A KMP-nek nem csak a forradalmak idején játszott szerepe, de az ellenforradalmi rendszer nehéz viszonyai között meginditott ujraszervezési munkája szempontjából sem közömbös, hogy 1918-19-ben milyen rétegeket tudott szorosan maga mellé állítani, mennyire voltak ezek öntudatosan, politikai meggyőződésből-hivei, illetve mennyiben az SZDPvel, a polgári demokratikus rendszerrel szembeni elégedetlenségük s ösztönös radikalizmusuk állította őket a KMP mellé. Ha KMP-rol beszélünk - vidéki viszonylatban - természetesen nem mindig lehet kimutatni, feltárni önálló pártszervezetek létrejöttét, megalakulását. Azt azonban nyomon lehetne és kellene kisérni, hogy az SZDP keretein belül vagy kívül, kik, milyen rétegek voltak azok, amelyek a KMP célkitűzéseit, programját magukévá tették. S nyilvánvaló, hogy választ kell keresni ás adni arra a kérdésre is, hogy a forradalmak veresége, majd a fehérterror után mi lesz a sorsa a baloldali radikalizmus eme erőinek. A részletekbe, a fennmaradt s még mindezideig teljes mélységében ki nem aknázott anyagba való behatolással, s azok feltárásával magának a Tanácsköztár'saságnak a történetét is teljesebbé tehetjük. A korszak egésze, fő vonalai már kialakultak, s igy időszerű, ha egyes pontokon a korábbinál mélyebbre ássunk, nagyobb figyelmet forditsunk a részié-* t e kr e. Itt van mindjárt egy olyan kérdés, amelyet a gazdag történeti- ás jogtörténeti publikációk ellenére sem merítettünk még ki, s ez a hatalom tényleges gyakorlásának, s a kormányzat intézkedéseinek végrehajtása. Hogyan éltek együtt, egymás mellett, vagy hogyan alakultak át a korábbi községi, városi közigazgatási apparátus szervei és a kezdetben csupán politikai jelleggel biró munkástanácsok; milyen volt ezek tényleges viszonya egymáshoz, hogyan születtek a helyi határozatok, intézkedések, milyen szervek és kik hajtották azokat végre? Részben közigazgatástörténeti probléma ez,^de annál valójában sokkal szélesebb ás messzebb ágazó kérdéseket rejt magában. Nem igen vizsgáltuk még, hogy 1919 augusztusa-