Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - L. Nagy Zsuzsa: Az 1918–19-es forradalmak és a helytörténeti kutatás néhány problémája / 253–265. o.

- 255 hangjáról, foként a szomszédos országok munkásságára gyakorolt hatásáról, Szovjet-Oroszországgal való kapcsolatáról. Több kiadvány - részben országos összefoglalóként, részben "tájegységenként - ismertette a Tanácsköztársaság földpolitikájának alakulását, a termelőszövetkezetek létrehozását és működését. A Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájára vonatkozóan azonban aligha tudunk önálló munkát, tanulmányt ajánlani az érdeklődőknek, s viszonylag kevéssé ismerjük az ipari termelés, a hadsereg ellátásának valóságos menetét, hétköznapi problémáit, - amelyek természetesen szorosan összefonódnak a háború következtében kialakult gazdasági viszonyokkal, a Monarchia felbomlásának gazdasági következményeivel. Noha a Tanácsköztársasággal szembenálló, különböző politikai irányzatot képviselő csoportok, társadalmi rétegek ellenforradalmi szervezkedéséről, tényleges akcióiról már' igen nagy számban jelentek meg feldolgozások, itt is akad még számos olyan, s épp az ellenforradalom egésze szempontjából alapvető kérdés, amelynek feltárásába valójában még bele sem kezdtünk. A legújabb időkben megjelent tanulmányok nagy előrehaladást tettek a Tanácsköztársaság időszaka^munkáspárt jainak, az egyesült párt helyzetének, tevékenységének, szerepének megvilágításában. A polgári demokratikus forradalom történetének feltárását hosszú évekig meghatározta, és egyben korlátozta, vissza is vetette az a körülmény, hogy ezt az időszakot sajátos, szükreszabott értelemben tekintettük a Tanácsköztársaság előtörténetének. Azt, hogy a két forradalom története, problematikája egymástól elválaszthatatlanul Összefonódik, hogy a polgári demokratikus forradalom a Tanácsköztársaság előtörténete, maga a történeti valóság bizonyitja legnyilvánvalóbb módon. Történeti irodalmunk és kutatómunkánk azonban az elválaszthstatlanság, s az előtörténet értelmezését arra szükitette, nagyrészt, hogy a polgári demokratikus forradalomban elsősorban két tendenciát vizsgáljon: azokat az erőket, amelyek pozitive és egyértelműen a proletárdiktatúra felé mutattak, s azokat, amelyek viszont jobboldalról keresztezni igyekeztek a forradalom továbbfejlődését. Ilyen módon amikor meglehetősen gazdag anyag alapján feltártuk és bemutattuk a különböző tömegmozgalmakat, a baloldaltLnövekvő erejét és befolyását, a KMP megalakulását és annak hatását, az ellenforradalom néhány jelentősebb akcióját, jóformán semmi, vagy igen csekély figyelmet fordítottunk, a forradalom polgári oldalának vizsgálatára és elemzésére. ^E téren csupán a legutóbbi időkben történt változás, de még^nem kielégítő mértékben. Pedig e problémakör nemcsak ujabb és érdekes anyagfeltárást, de problematikájában az egész korszakot, illetve a korábbi és későbbi időszakokat tekintve is igen lényeges mondanivalót adhat számunkra. S ha a polgári-, kispolgári rétegek, a polgári demokrácia városi bázisának, képviseletének kutatásában, feldolgozásában hiányokat állapítunk meg, máginkább ezt kell tennünk, ha ennek falusi, paraszti szárnyát nézzük. Kutatásaink e téren szinte egyálta-